Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 10. szombat Melánia
Az Orosz Tudományos Akadémia Geofizikai Szolgálatának videóról készített felvétele az Oroszország távol-keleti Kamcsatka-félszigetén történt 8,7-es erősségű földrengést követőszökőárról Szevero-Kurilszk kikötővárosban 2025. július 30-án. Az erős földrengés miatt a Japán Meteorológiai Szolgálat és az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) is szökőárriadót rendelt el.
Nyitókép: MTI/AP/Orosz Tudományos Akadémia Geofizikai Szolgálata

Harangi Szabolcs a kamcsatkai cunamiról: óriáshullámok csapnak le, már Ausztrália és Kalifornia sincs biztonságban

Az elmúlt száz évben megfigyelt földrengések listáján is ott van az első tíz között a kamcsatkai, ami azt jelzi, valóban pusztító erejű jelenség volt tapasztalható Oroszország távol-keleti részén − mondta az InfoRádióban az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója. A geológus hozzátette: a földrengés következtében kialakult szökőár sebessége a nyílt óceánon 800 km/óra, a partvidéken viszont lecsökken nagyjából 50-60 km/órára, de az ott élők így sincsenek teljes biztonságban, ezért van szükség evakuálásra.

Minden idők egyik legerősebb földrengése volt a szerdai, Oroszország keleti partjainál történt 8,8-as földmozgás. A rengések miatt több országban cunamiriadó lépett életbe, a szökőár már elérte Japánt és Hawaiit, szerda délután pedig Kaliforniába és Ausztráliába is megérkezik.

Harangi Szabolcs az InfoRádióban kiemelte: a földrengés a Csendes-óceán partvidékén fekvő Kamcsatka-félszigetnél történt, a víz alatt következett be. Kamcsatka az egyik legveszélyeztetettebb terület, ráadásul egy 8,8-as magnitúdójú földmozgás órási energiákat szabadít fel. A XXI. században csak kétszer volt ennél erősebb földrengés: 2004-ben Szumátrán, 2011-ben pedig Japán legnagyobb szigetén, Tohokun történt a Richter-skála szerint 9 feletti magnitúdójú mozgás. A mostani, kamcsatkai természeti katasztrófához hasonló volt a 2010-es chilei földrengés, amikor Biobio régió partjait szintén 8,8-as erősségű rengések rázták meg.

Az elmúlt száz évben megfigyelt földrengések listáján is ott van az első tíz között a kamcsatkai, ami azt jelzi, valóban pusztító erejű jelenség volt tapasztalható Oroszország távol-keleti részén. Harangi Szabolcs megjegyezte: szerencsére Kamcsatka partvidéke nem sűrűn lakott terület. A legközelebbi település Petropavlovszk-Kamcsatszkij, ahol körülbelül 170 ezer ember él. Ott természetesen érezték a helyiek a földrengést, de az infrastruktúrát nem érte komolyabb károsodás.

Az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára szerint sokkal nagyobb veszélyt jelent a térségben a földrengést követően kialakuló szökőár, amely magyar idő szerint szerda délelőtt érte el a Hawaii-szigeteket, méghozzá csaknem kétméteres hullámok csaptak le Maui szigetén.

Több országban is cunamiriasztást rendeltek el. Harangi Szabolcs felhívta a figyelmet arra, hogy a Csendes-óceán partvidékén kipattanó földrengések az úgynevezett szubdukciós (kőzetalábukási) zónák mentén történnek, ahol a Csendes-óceáni/Pacifikus-kőzetlemez ilyen esetekben az Eurázsiai-lemez alá tolódik. A Csendes-óceáni-lemez viszonylag gyorsan mozog, nagyjából 8 centiméter/év sebességgel. Ezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy „futószalagszerűen” folyamatosan megy lefelé, hanem száz kilométer vastag kőzettestek feszülnek egymásnak, közben pedig fokozatosan nő az energia. A geológus megjegyezte: ilyen gyors mozgásnál a kőzetlemezek ütközési zónájában rendkívül nagy feszültség halmozódik fel, ami aztán hirtelen oldódik fel, és ilyenkor akár több száz kilométer hosszan történik nagyon jelentős kőzetemelkedés.

Gyakorlatilag „az alábukási zóna felett lévő kőzetlemez hirtelen felugrik akár tízméteres magasságba is, ami feltolja a felette lévő óceáni vizet is, beindítva ezzel a szökőárat”.

A szökőár pedig körülbelül 800 km/órás gyorsasággal mozog, ami a repülőgépek sebességéhez hasonlítható. A mostani szökőár is hasonló sebességgel söpör végig a Csendes-óceánon, és mindössze egy nap alatt átért a túlpartra, vagyis Ausztrália, Észak-Amerika és Dél-Amerika térségébe. Utóbbi helyeken már valamelyest csökken a szökőár hullámmagassága, de még mindig jelentős lehet. Harangi Szabolcs figyelmeztetett: ha csak egy félméteres hullám is éri el a partvidéket, az is nagyon erőteljes, nem olyan, mint a szél által indított hullám. A sebessége csak a nyílt óceánon 800 km/óra, a partvidéken lecsökken nagyjából 50-60 km/órára, de ez sem intézhető el egy vállrándítással.

A szökőár nagyon komoly károkat okozhat, akár épületeket is elpusztíthat vagy autókat is magával sodorhat messzire.

Éppen ezért rendelték el több országban a szökőárriadót. Az egyetemi tanár elmondta: ilyenkor kihelyezett bójákkal mérik, hogyan változik a vízmagasság. Az egyik ilyen, a kamcsatkai földrengés kipattanási helyétől 500 kilométerre található bója majdnem egy métert emelkedett nem sokkal a nagy földmozgás után.

Harangi Szabolcs felidézte, hogy 1952 novemberében volt egy, a mostaninál is erősebb földrengés Kamcsatkán, ami az első dokumentált 9-es magnitúdójú földrengés volt a világon. Akkor is óriási szökőár alakult ki, és a Hawaii-szigeteken is komoly károkat okozott, illetve nagy pusztítást végzett. Ilyenkor az általános intézkedés szerint felszólítják a partvidéken vagy annak közvetlen közelében élő embereket, hogy menjenek biztonságosabb helyre, hogy ne történjen olyan tragédia, mint a 2004-es szumátrai földrengéshez kapcsolódó szökőár idején, amikor több mint 200 ezer ember halt meg.

(A nyitóképen: Szevero-Kurilszk kikötővárosa a Kamcsatka-félszigeten történt 8,8-as erősségű földrengés és az azt követő szökőár után.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Áram már mindenhol van, víz három helyen nincs - ülésezett az Operatív Törzs
hóhelyzet

Áram már mindenhol van, víz három helyen nincs - ülésezett az Operatív Törzs

Még mindig sok dolga van a mentőknek, és a szociális ellátó rendszerben dolgozóknak. Sok iskolában van tanítási szünet, 29-ben pedig online oktatás.

Öröm és kríziskezelés a hazai erdőkben – a kirándulóknak is üzentek a szakemberek

A havazás jót tett a hazai erdőknek, mert a hótakaró védi a növényeket a fagyok ellen – mondta az Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője az InfoRádióban. A vadgazdálkodásért felelős vadászok kríziskezelési üzemmódra tértek át az extrém hideg és a folyamatos havazás miatt, fontos a jól átgondolt etetés – hangsúlyozta Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Újabb hidegfront éri el Magyarországot, elkezdett befagyni a Balaton – Híreink a hóhelyzetről szombaton

Újabb hidegfront éri el Magyarországot, elkezdett befagyni a Balaton – Híreink a hóhelyzetről szombaton

Több centiméter vastag jégréteg alakult ki a Balatonon, de egyelőre tilos és életveszélyes rámenni. Hamarosan újabb hidegfront éri el Magyarországot, ez havazást és hózáporokat is hozhat. Észak felől újabb hidegfront éri el az országot, amely többfelé havazást és hózáporokat okozhat. A front átvonulása nyomán a szél fokozatosan északnyugatira, majd északira fordul, és főként a Dunántúlon, illetve a Zemplén térségében erősen viharossá fokozódhat. Ezeken a területeken hófúvások kialakulására is készülni kell. Cikkünk folyamatosan frissül a hóhelyzet legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×