Hankó Balázs tárcavezető a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján a jogászhallgatók által működtetett rendezvénysátor vendégeként beszélt a magyar kreativitás támogatásáról, nemzeterősítő szerepéről.
Úgy értékelte, Magyarország szuverenitásának, a Kárpát-medencei magyarság megerősödésének alappillérét képezik a kiváló egyetemek, amelyek nemcsak a tudás kiválóságát, hanem a magyar identitás kiválóságát adják.
„Magyarországon 12 egyetem van a legjobb öt százalékban, három a legjobb két százalékban és van egyetemünk a legjobb egy százalékban. És amikor az Egyetemek 2030 programról beszélünk, akkor azt mondjuk, hogy lesz magyar egyetem, a világ legjobb 100 egyeteme között, és lesznek magyar egyetemek Európa legjobb száz egyeteme között” – részletezte a miniszter.
Kárpát-medencei kitekintésben a célkitűzések között említette azt is, hogy a magyar tannyelvű, „magyar identitással” oktató Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Románia egyik legjobb egyeteme legyen az elkövetkezendő években, Kárpátalján pedig a beregszászi főiskola 2026-ban, Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóján egyetemi szintre emelkedjen.
Mint mondta, a kormány a magyar innováció és a magyar tudomány megújításán dolgozik.
„Mi magyarok, létszámunkat tekintve kilencvenhatodikak vagyunk a világrangsorban, de a Nobel-díjasok számában tizenegyedikek vagyunk az egymillió lakosra vonatkoztatva. Azaz tudunk valamit. Az olimpiai érmek vonatkozásában tizenharmadikak vagyunk” – emelte ki a tárcavezető.
A tudás és az innováció területén megvalósuló jelentős előrelépésként emelte ki az Élvonal csúcskutatási és tehetséggondozó alapítvány létrehozását, amelyet Krausz Ferenc, az egyik legfrissebb magyar Nobel-díjas vezet, és amelynek a kuratóriumában rajta kívül másik két Nobel-díjas is részt vesz.
„A magyar szuverenitás az egyben jelenti a kultúrát, a keresztény és a nemzeti identitáson alapuló kultúrát, egyben jelenti családjainkat, mint alapvető közösségeinket, és igen, esélyt adunk az ifjúságnak a megújított felsőoktatáson, a megújított tudományos innováción keresztül” – hangoztatta a kulturális és innovációs miniszter Tusványoson.
Szili Katalin, a Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadó a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) zárónapján a Nemzeti régiók és közösségek Európája című kerekasztalbeszélgetésen vett részt. A Csinta Samu erdélyi közíró, újságíró által moderált beszélgetésen Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökével közösen járták körül az SZNT-nek a nemzeti régiók védelmében indított polgári kezdeményezését.
A miniszterelnöki főtanácsadó felidézte: az SZNT kezdeményezése több mint egy évtizedre tekint vissza, és a végkifejlethez közeledik, hiszen az Európai Bizottságnak szeptember 4-éig döntést kell hoznia a kérdésben. Emlékeztetett: az európai uniós szerződésben van egy passzus, amely felsorolja, melyek azok a speciális régiók, amelyek hozzájutnak a kohéziós alapokhoz, és szeretnék, ha a nemzeti régiók is bekerülnének ezen kategóriák közé.
Úgy vélte, az SZNT „elég furfangosan” olyan megoldási javaslatot ad, amely az önigazgatás „előszobájának" minősülhet. Rámutatott: a kezdeményezésből nemcsak a magyarság, hanem az adott régiókban élő összes nemzetiség profitálhat, plusz pénzforrásokhoz juthat.
Az SZNT „bulldog módjára” vitte végig az ötletet, így gyűlt össze a több mint egymillió aláírás a hét országból – mondta. Hozzátette: Magyarország feladata kiállni a kezdeményezés mellett. Úgy vélte, „Székelyföld felemelése” Romániát is gazdagítaná, és Európának is érdeke.
Szili Katalin szerint a bizottságnak meg kell próbálnia „átlépni a saját árnyékát", és nem politikai döntést hozni, hanem a nemzeti régiókat támogatni. „Ez nem magyar kérdés, Európában számos nemzeti régió van, amely profitálhat belőle” – húzta alá. „Európa nem ismer mást, csak az erőt”, és ezt az erőt az az 50 millió ember tudja képviselni, aki őshonos közösségben él – mondta.
Közölte: a magyar kormány kezdettől fogva támogatja az SZNT kezdeményezését, ez alaptörvényi kötelességéből is fakad, hiszen „felelősséget visel” a határon túli magyarságért. Úgy vélte, az SZNT kezdeményezése mellett az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) is ki kellene állnia. Disszonánsnak nevezte, hogy „az ukrajnai háborúra rengeteg pénzt költ” az unió, a saját nemzeti régióit ellenben nem támogatja.
Izsák Balázs elmondta: az Európai Bizottság szeptember 4-i döntése semmiképp nem lesz végkifejlet, hiszen ha a bizottság pozitívan dönt, akkor elindul egy jogszabályalkotási folyamat, amelyben a kezdeményezők „mindenképpen rész akarnak venni”. Ha viszont lesöpri az asztalról, akkor annak is lesz folytatása – jelentette ki.
Az uniós kohéziós politikának kiemelt figyelemben kell részesítenie a nemzeti régiókat oly módon, hogy hozzáférjenek a forrásokhoz, de közben ne változzon meg nemzeti identitásuk – mondta.
Közölte: függetlenül attól, hogy mit mond a bizottság, a nemzeti régiók mozgalma el fog indulni. Ennek érdekében nyílt levelet írnak az egyes nemzeti régiók EP-képviselőinek, akikkel kapcsolatot akarnak építeni, fenntartani, és a nyilvánosságot is tájékoztatni a kezdeményezés sorsáról. Az Európai Parlament plénumán tartott vitán ugyanis „éles kritikák” hangzottak el, és az SZNT legnagyobb kihívása, hogy ezt miként lehet politikai cselekvéssé alakítani – húzta alá.
Dinamikus fejlődést hozott az új egyetemi struktúra, dinamikusabbak, erősebbek lettek a magyar egyetemek, csökkent a hallgatói lemorzsolódás – mondta Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára szombaton Tusnádfürdőn.
A magyar felsőoktatás jövőjéről rendezett pódiumbeszélgetésen a tisztségviselő elmondta: 40 százalékkal emelkedett a megújult egyetemeken a hallgatói létszám, nőtt a tudományos teljesítmény. A tudományos publikációk száma 50 százalékkal növekedett, hatszorozódott a szabadalomszám, emelkedett a szellemi tulajdonból származó bevétel – sorolta.
A hallgatóbarát fordulat nyomán 4500-zal kevesebben morzsolódtak le, mint a korábbi időszakban, közel 22 ezren pedig gyorsabban haladnak a képzésükben a kreditekkel, gyorsabban tudják elsajátítani a tananyagot, a nemzetközi hallgatók száma 20 százalékkal nőtt az elmúlt 5 évben, egyre erősebb a magyar egyetemek nemzetközi jelenléte - sorolta.
„Míg 2020 előtt 7, mostanra 12 egyetemünk a világranglistákon meghatározóan részt vesz” – summázta az államtitkár.
Varga-Bajusz Veronika nemzeti ügynek nevezte a tehetséggondozást. Mint mondta: a Nemzeti Tehetség Program az elmúlt 16 évben már több mint 40 milliárd forintnyi forrást kapott, ennek fele adófizetői adomány, másik fele költségvetési forrás.
„Az a dolgunk, hogy olyan pályázatokkal, olyan programokkal segítsük a fiatalokat, és segítsük megtalálni a tehetségeket a tehetséggondozó szervezetekkel, az iskolákkal, a tanárokkal közösen, hogy ők aztán ezt tényleg ki tudják magukban bontakoztatni” – fogalmazott az államtitkár.
A lakhatási kérdésekről Varga-Bajusz Veronika elmondta: jelenleg 46 ezer kollégiumi férőhely van Magyarországon, ezen belül Budapesten 16-17 ezer érhető el. Az elmúlt időszakban a gondolkodás fókuszába került a budapesti Diákváros program, amelynek a műszaki háttértervezése van folyamatban. Folyik az egyeztetés a hallgatói önkormányzatokkal az igényekről, amelyek alapján 12-18 ezer férőhelynyi kollégiumi elérhetőség épülne ki a déli városkapu környékén – részletezte.
Emellett a vidéki városokban is elindult a tervezés, hogy a kollégiumi férőhelyek számát hogyan lehetne tovább növelni. Ami a nemzetköziesítést illeti, a diákvárosoknál kialakítottak egy olyan alapelvet, miszerint a férőhelyek 70 százaléka magyar hallgatóké legyen, és 30 százalékot nyitnának meg a külföldi hallgatók előtt.
A lakhatási gondok megoldásában fontos szerepe lesz a szeptemberben induló Otthon Start Programnak – tette hozzá.
„Az Otthon Start Program egy olyan lehetőség lesz azoknak, akiknek még nem volt lakástulajdona, amivel egy 50 millió forintos értékhatárig egy 3 százalékos fix kamatozású, 25 éves futamidejű hitelt biztosítunk a számukra. Ez azért is egy érdekes adat ehhez, hogy azt láthatjuk, hogy a 40 év fölöttieknek ma nagyjából a 80 százalékuknak van lakása vagy saját tulajdonú otthona, míg a 40 év alattiaknál ez a szám nagyságrendekkel alacsonyabb, ezért is indította el a kormány ezt az intézkedést, és bízunk abban, hogy minél többen élni tudnak vele” – mondta az államtitkár.
