Infostart.hu
eur:
381.54
usd:
327.45
bux:
109282.82
2025. december 5. péntek Vilma
Mixed Palestine and Israel flag, three dimensional render, illustration
Nyitókép: daboost / Getty Images

London: mielőbb legyen tűzszünet Gázában

A brit kormány pozitívan áll hozzá a palesztin állam majdani elismeréséhez, de a jelenlegi helyzetben a gázai harcok tűzszünettel való lezárását tartja a legfontosabbnak - közölte a brit tudományos, technológiai fejlesztési és innovációs miniszter.

"Kívánatosnak tartjuk a palesztin államiságot, és olyan körülményeket akarunk teremteni, amelyek között végre terítékre kerülhet egy ilyen, hosszú távú politikai megoldás" - jelentette ki Peter Kyle a Sky News hírcsatornának adott nyilatkozatában, mindazonáltal aláhúzta: jelenleg azokra a dolgokra kell összpontosítani, amelyek enyhítik a gázaiak súlyos szenvedését.

Keir Starmer brit miniszterelnök "elmondhatatlan és védhetetlen" humanitárius katasztrófának nevezte csütörtökön a Gázai övezetben élők szenvedését és éhezését. Emmanuel Macron francia elnök közvetlenül ezután jelentette be, hogy Párizs az ENSZ közgyűlésének szeptemberi ülésszakán el fogja ismerni a palesztin államot. A brit parlamenti képviselők egyharmada pénteken felszólította Starmer miniszterelnököt és David Lammy külügyminisztert, hogy a francia elnök által bejelentett lépést követve

Nagy-Britannia is ismerje el a független palesztin államot.

Az erről szóló levelet 221 képviselő írta alá a 650-ből, a legkülönbözőbb pártokból. A képviselők kérték, hogy London még az ENSZ július 28-29-i New York-i, Franciaország és Szaúd-Arábia által elnökölt konferenciája előtt tegye meg ezt a lépést. A képviselők hangoztatták, hogy bár tudják, hogy az Egyesült Királyság nem képes megteremteni a szabad és független palesztin államot, az elismerésnek szerintik jelentős erkölcsi értéke lenne.

Ugyancsak csütörtökön Mark Carney kanadai miniszterelnök azt vetette az izraeli kormány szemére, hogy nem sikerült megakadályoznia a gázai humanitárius helyzet súlyos romlását, hozzátéve, hogy kormánya szerint az övezetbe szánt humanitárius segélyek szétosztását az izraeli hatóságok helyett ismét a nemzetközi szervezeteknek kellene felügyelniük.

Az X-en közzétett üzenetében a kormányfő kiemelte: jelentős mennyiségű, kanadai finanszírozású segélyt még mindig nem osztottak szét a rászorulók között, pedig a humanitárius segélyek megvonása a nemzetközi jogba ütközik.Carney emellett ismét felszólította a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezetet, hogy engedje el a túszul fogva tartott izraeli túszokat, valamint felszólította az izraeli kormányt, hogy tartsa tiszteletben a Gázai övezet és Ciszjordánia területi egységét.

Ottawa továbbra is a kétállami megoldásban látja a konfliktus hosszú távú megoldását.

Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök szintén "katasztrofálisnak" minősítette a gázai humanitárius helyzetet, és felszólította Izraelt, hogy ne akadályozza az övezetbe szánt humanitárius segélyek bejutását. Pénteken kiadott közleményében Albanese leszögezte: a gázai helyzet "immár a világ legszörnyűbb félelmein is túltesz", és az ott élőket humanitárius katasztrófa fenyegeti.

"Nem lehet figyelmen kívül hagyni, sem védeni, hogy Izrael nem engedi be a segélyszállítmányokat, de azt sem, hogy élelemre és vízre várakozó civilek, köztük gyermekek halálát okozzák - fogalmazott. Hozzátette: hazája mindent megtesz a tűzszünet megkönnyítése érdekében, és arra törekszik, hogy az izraeli és a palesztin nép békében és biztonságban, a "nemzetközileg elismert határok" között élhessen egymás mellett.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter pártjának, a Forza Italiának pénteki római tanácskozásán azt mondta:

a palesztin államiság elismerése csak egyidejűleg történhet azzal, hogy az elismerendő állam elismeri Izraelt.

"Egy olyan palesztin állam létrehozása, amely nem ismeri el Izraelt, nem fogja megoldani a problémát" - jelentette ki.

A német kormány számára Izrael biztonsága a legfontosabbak közé tartozik, ezért Németország rövid távon nem tervezi a palesztin állam elismerését, számára utóbbinál fontosabb a kétállami megoldás elérése, aminek "már régen meg kellett volna történnie", és ha végre megtörténik, akkor ennek utolsó momentuma volna a palesztinok államának elismerése - közölte pénteken Berlinben egy kormányszóvivő.

Reagálva arra, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök felháborodott a palesztin állam Párizs által tervezett elismerésén, mert szerinte az csak a palesztin terroristákat fogja bátorítani, Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter pénteken kijelentette: Párizs nem jutalmazni akarja a Hamászt, hanem éppen hogy elítéli tetteiért.

A Hamász mindig elutasította a kétállami megoldást, Párizs lépésével "a béke híveinek ad igazat" - szögezte le Barrot.

Mahmúd Abbász palesztin elnök a Palesztin Hatóság által kiadott egyik pénteki közleményében "a palesztinok ügyéért folytatott küzdelem egyik csatagyőzelmeként" értékelte pénteken Párizs bejelentését. Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi segélyszervezet ugyancsak pénteken arról adott hírt, hogy a Gázai övezetben a múlt héten megvizsgált, hat hónapos és ötéves kor közötti gyermekek, valamint terhes és szoptató nők egynegyede alultáplált, és úgy vélte, hogy az izraeli hatóságok a "példa nélküli szintet elérő kiéheztetést" "fegyverként használják" a gázaiak, köztük a betegek és az egészségügyben dolgozók ellen.

Az ENSZ palesztinokat segélyező szervezetének (UNRWA) vezetője kedden arról beszélt, hogy az izraeli hadsereg több mint ezer, humanitárius segélyre váró ember halálát okozta május vége óta. "Azok, akik a GHF ételosztásaira mennek, tudják, hogy éppen annyi esélyük van egy zsák lisztet kapni, mint egy golyót a fejükbe" - fogalmazott pénteken Mohammad Abu Mugajszib, az MSF egyik gázai tisztségviselője.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Esik a magyar bankok nyeresége: mekkora a baj?

Esik a magyar bankok nyeresége: mekkora a baj?

Szinte kereken 1200 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el a bankszektor az első három negyedévben, ami 16%-kal marad el az egy évvel korábbi rekordtól.  Ez még tűrhető, 13,6%-os tőkearányos megtérülést jelent, ám az osztalékbevételek nélkül már csak 8,1%-nak felel meg. A különadók év eleji elszámolása miatt a teljes éves megtérülés várhatóan magasabb lesz ennél, ám az extraprofitadó váratlan megemelése jövőre 2 százalékponttal ronthatja. Bár a kamatjövedelem még mindig csökkenő pályán van, most már nem ez mozgatja elsősorban az eredményszámokat, hanem a működési költségek 20%-os elszállása, amiből a különadók mellett például az informatikai költések is jócskán kiveszik a részüket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×