Az Agerpres jelentése szerint a természetvédelmi területek országos ügynökségének keretében működő igazgatóság bűnvádi feljelentése az erdélyi folyó élővilágának a kipusztulására vonatkozik. A bűnvádi hatóságoknak címzett feljelentésben leírják, hogy a Kis-Küküllőn bekövetkezett ökológiai katasztrófa nyomán számos védett halfaj és a szintén védett hódpopuláció több egyede elpusztult.

Mint írták, az élővilág pusztulása a folyó Szováta és Erdőszentgyörgy közötti szakaszán jelentős, ugyanakkor a sószennyezés a térség két, a folyó által átszelt Natura 2000-es természetvédelmi területében is kárt tett. Az igazgató szerint az eljárástól az okozott kár mértékének és a környezet rehabilitációjához szükséges intézkedések költségeinek a megállapítását remélik.

A környezetvédelmi igazgatóság június 12. óta folyamatosan megfigyeli a Kis-Küküllő Szováta és Erdőszentgyörgy, valamint Gyulakuta és Dicsőszentmárton közötti szakaszát a parajdi munkálatok miatti esetleges újabb sószennyezés okán.

Az igazgató szerint a sószennyezés nyomán a folyó hódpopulációjából hat egyed pusztult el, és jelentős a halpusztulás. A patakokból ugyanakkor kisebb halak érkeznek a Kis-Küküllőbe, ami az áttelepítési akcióiknak is köszönhető - mondta.

Az elárasztott parajdi sóbányánál zajló sürgősségi munkálatok miatt június közepén magas sótartalmú víz került a Korond-patakba és a Kis-Küküllőbe, ami ökológiai katasztrófát, a halállomány és az élővilág pusztulását eredményezte.

A folyó sószennyezettsége miatt 21 - magyarok által is lakott - Maros megyei település küzd vízellátási gondokkal, miután a térségben ihatatlanná vált a vezetékes víz, és a víztisztító állomások csak kisebb-nagyobb megszakadásokkal működnek. A veszélyhelyzet több mint 40 ezer lakost érint.

A Maros megyei prefektúra pénteki közleménye szerint a megyei vészhelyzeti bizottság úgy döntött: hétfőtől feloldja a tanintézetek nyitvatartására vonatkozó tiltást az érintett településeken.

Közölték továbbá, hogy a Kis-Küküllő sótartalma a literenként megengedett 150 milligramm alatt van, így a vezetékes víz biztosított, de továbbra sem alkalmas emberi fogyasztásra. Ivóvizet 84 helyen osztanak a lakosságnak.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.