Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
Izrael és az Egyesült Államok ellen tüntetnek az iráni fővárosban, Teheránban 2025. június 22-én, miután az Egyesült Államok az éjszaka során légicsapásokat intézett ottani nukleáris létesítményekre. Az izraeli hadsereg június 13-án megtámadta az iráni nukleáris fejlesztések infrastruktúráját, katonai célpontokat és üzemanyagraktárakat, Irán pedig azóta ballisztikus rakétákkal és drónokkal lő izraeli célpontokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Körvonalazódik, mi lehet az iráni válasz az amerikai csapásokra

Az iráni keményvonalas politikusok súlyos csapásokat követelnek az amerikai támadás után.

Az Egyesült Államok iráni nukleáris létesítményei elleni csapásokra adandó határozott válaszokat követeltek egyes iráni politikusok a közösségi médiában. Egyesek a térségben lévő amerikai támaszpontok elleni támadásokat sürgettek, míg mások azt javasolták, hogy Iránnak nyomban ki kellene lépnie az atomsorompó-szerződésből, amelynek értelmében nem fejleszt atombombát.

Ezen álláspontok szerint az Egyesült Államok hivatalosan is háborúba lépett Iránnal, és ha utóbbi nem ad azonnali és határozott választ, elveszíti elrettentő képességeét.

Hamid Rasaee iráni politikus az X-en közzétett bejegyzésében azt javasolta, hogy Amerika bármely pontjának megtámadása sem lenne olyan hatékony, mint a Szaúd-Arábiában található amerikai támaszpontok megtámadása.

A Kayhan Online konzervatív portál, amelynek főszerkesztője korábban szoros kapcsolatban állt Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezetővel, vezércikkében azt közölte, hogy "Irán rakétái a régióban lévő amerikai támaszpontokra irányulnak", "az amerikai katonák életükkel fizetiknek Trump őrültségéért, és Amerika tehetetlen gazdasága meghallja az adófizetők ordítását, akiknek innentől kezdve fizetniük kell a bombák árát egy olyan háborúért, amelynek nem lesz eredménye".

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter egy isztambuli sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az Egyesült Államok úgy döntött, hogy "felrobbantja" a diplomáciát, Irán pedig "minden lehetőséget számba vesz biztonsági érdekeinek és népének védelmében".

Az ország vezető diplomatája az atomszerződésből való kilépésre is utalt, amely szerint nem képes megvédeni Teheránt, ezért "egy olyan országnak, mint Irán, vagy más országoknak, amelyek érdekeltek a nukleáris energia békés felhasználásában, nem kell az atomsorompó-szerződésre támaszkodniuk” – mondta Aragcsi.

Aragcsi Moszkvában tartózkodik, és a tervek szerint hétfőn tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Címlapról ajánljuk
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.

Szijjártó Péter: Ukrajna mindent egy lapra tesz fel, hogy ukránbarát magyar kormány legyen

A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

A héten a közel-keleti háború nyomta rá a bélyegét a tőkepiaci hangulatra, főleg az energiaárak megugrása miatt, amelyek inflációs és növekedési kockázatokat hordoznak magukban. Európában ugyan emelkedéssel indult a nap, azonban az olajár hirtelen megugrása újabb lefordulást hozott. Délutánra az európai és az amerikai tőzsdéken is csúnya esés alakult ki, a magyar piac is komoly nyomás alá került.  Itthon az OTP-re figyelnek a befektetők, a bankcsoport hajnalban tette közzé negyedéves számait: a negyedéves profit ugyan elmaradt a várttól, amire nem sűrűn van példa, de azért nagy dráma nincs, egész évben így is meglett a rekorderedmény. A rossz nemzetközi hangulat mellett viszont az OTP is jelentős mínuszban zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×