Kielben ezekben a napokban 16 ország több mint 200 szakértője tanácskozik arról, hogyan lehet a legjobban, illetve a leghatékonyabban eltávolítani a második világháborús lőszereket az Északi- és a Balti-tengerből. A hírek szerint mindenekelőtt gránátokról, bombákról, aknákról és töltényekről van szó. A mennyisége nem kevés, 1,6 millió tonna, ha az egészet vonatra pakolnák, Párizstól Moszkváig érne a szerelvény.

A szakértők figyelmeztettek, hogy az idő sürget. A lőszerhüvelyek egyre jobban rozsdásodnak, a szennyező anyagok „kiszöknek”. Az anyagok rákkeltők, és szinte minden vízmintában kimutathatók.

A Balti-tenger délnyugati részén már mintegy 3000 kilogramm szabadult fel oldott és mérgező vegyi anyagként.

„A szennyezőanyag-terhelés még mindig a küszöbértékek alatt van, de a koncentráció gyorsan emelkedhet” – figyelmeztetett a kieli óceánkutató központ (Geomar) igazgatónője. Katja Matthes szerint a szennyezőanyagokat már kimutatták a kagylókban és a halakban. Ez a mérgező anyag ott felhalmozódik, majd átjut a táplálékláncba. Eddig nem érték el az emberi egészségre veszélyes értékeket, de nehéz megjósolni, hogy ez mikor fordulhat elő.

Jennifer Strehse, a kieli Toxikológiai és Farmakológiai Intézet szakértője hasonló módon értékeli a helyzetet. A jelenlegi érték szerint még nem kell tartani az emberek egészségügyi kockázatától a szennyezett hal fogyasztása miatt.

Jens Greinert, a Geomar geológusa hangsúlyozta, hogy a Balti-tenger teljes német területét lőszerrel szennyezettnek kell tekinteni. A háború befejezése után a gócpontok a szövetségesek által gránátok, torpedók, bombák, aknák és töltények számára kijelölt területek voltak. Greinert és csapata rendszeresen megvizsgálja az úgynevezett Kolberg-pusztát, amely Kiel közelében és a parttól mindössze néhány kilométerre található.

Matthes szerint ugyanakkor minden egyes ellenőrzés nagyobb veszélyre figyelmeztet. Ezért az eltávolítást nem szabad tovább halogatni. Greinert ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a német balti-tengeri vizek 2040 végére lőszermentesek lehetnek, ha elegendő pénz áll rendelkezésre. A kormány 100 millió eurót bocsátott rendelkezésre az Északi-tengeren és a Balti-tengeren található lőszerek kiemelésére irányuló programra. Szeptemberben a környezetvédelmi minisztérium megbízásából három mentőcég megkezdte a második világháborús lőszerek kísérleti eltávolítását a Lübecki-öbölből.

„A tengerfenéken ragadt második világháborús lőszerek azzal fenyegetnek, hogy óceánjaink egyik legnagyobb szennyezési forrásává válnak” – fogalmazott ezzel kapcsolatban Tobias Goldschmidt, Schleswig-Holstein környezetvédelmi minisztere, a Zöldek Pártjának képviselője.