Az izraeli hadsereg által Gázában lefoglalt dokumentumok szerint a Hamász éveken át szoros kapcsolatban állt Katar vezetésével, amely aktívan finanszírozta is a terrorszervezetet. A megtalált iratok között olyan levelezések és feljegyzések is szerepelnek, amelyek a dzsihadista szervezet legmagasabb rangú vezetőitől, többek között a 2023-ban rejtélyes teheráni robbanásban elhunyt Iszmail Hanijetől és a gázai vezető Jahja esz-Szinvártól származnak. A levelezés szerint a katari állam – és maga az emír – aktívan segítette a Hamászt, havonta milliókat juttatva el hozzájuk különféle csatornákon keresztül.

Novák Attila történész az InfoRádióban elmondta: már korábban is megjelentek sajtóértesülések azzal kapcsolatban, hogy a katari állam támogatja a terrorszervezetet, és a mostani fejlemény is egyértelműen ellentmond Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azon korábbi kijelentésének, amely szerint Katar egy komplikált, de nem ellenséges állam. A lefoglalt dokumentumokat a független, kormánykritikus 12-es tévécsatorna mutatta be, és a tudósítás szerint

a felek közötti pénzmozgások éveken keresztül az izraeli vezetés tudtával zajlottak.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa szerint ez a lelepleződés más megvilágításba helyezi Donald Trump amerikai elnök béketervét, illetve annak fogadtatását is a palesztinok körében.

A tévécsatorna vélhetően katonai vagy titkosszolgálati forrásból szerezte meg a dokumentumokat, a szakértő szerint nyilvánvalóan olyanok szivárogtathatták ki, akik nem szimpatizálnak az izraeli miniszterelnökkel. Az eset körülményeit és a dokumentumokban szereplő információkat már vizsgálják. Novák Attila ezzel együtt nem gondolja azt, hogy ez az ügy gyökeres változásokat idézne elő az izraeli belpolitikában.

Bár a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint, ha most tartanának választásokat, akkor jó eséllyel az ellenzék alakíthatna kormányt, és valószínűleg nem lehetnének a kormánykoalíció tagjai olyan szélsőjobboldali miniszterek, mint például Bezalel Szmotrics vagy Itamar Bengvir, a történész azonban hozzátette: elsöprő fölényt nem tudnának szerezni az ellenzékiek. Az izraeli parlamentben nagyon nehéz többséget kialakítani, az előző kormánynak például csak egyfős többsége volt, végül másfél év után megbukott.

A történész megjegyezte: az izraeli sajtó jelentős része nagyon kritikus Benjamin Netanjahuval szemben, és több újságíró kapva kapott az alkalmon, hogy minél több információ nyilvánosságra kerüljön a lefoglalt dokumentumokból. Novák Attila szerint nem is lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy „Izrael kvázi elnézte” Katar és a Hamász ügyleteit, illetve „a legfelsőbb körökből származott az engedély, hogy a szervezet megkaphassa a pénzeit”. Mint fogalmazott,

azt is lehetett tudni, hogy a Hamász ezeket az összegeket nem békés célokra fordítja, hanem alagutak megépítésére vagy fegyverek beszerzésére.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa arra is kitért, miként befolyásolhatja Benjamin Netanjahu politikai karrierjét a mostani ügy, annak tudatában, hogy több korábbi kényes eset is napvilágot látott már vele kapcsolatban. Novák Attila elmondta: az izraeli kormányfő már 75 éves, az utóbbi időben az egészségi állapota is rosszabbodott, de krónikus betegsége nincs. Abból a szempontból nincs mitől tartania, hogy pártján, a Likudon belül biztos a pozíciója. Ugyanakkor ellene szól, hogy az izraeli társadalom kezd belefáradni a folyamatos háborúzásba.

A történész úgy fogalmazott, a gázai konfliktus „egy végeláthatatlan folyamat”, Benjamin Netanjahu is rendre azt hangoztatja, nem állnak le a fegyveres fellépéssel, amíg nem érnek el végső győzelmet, illetve nem számolják fel a Hamászt. Az ellenzék éppen azzal támadja folyamatosan a miniszterelnököt, hogy a politikáját állandó háborúzásra építi, és amíg a jelenlegi helyzet fennmarad, addig elterelődik a figyelem a hatalomgyakorlás módjáról.

Az izraeli lakosság többsége viszont azt szeretné, ha minél előbb lezárulna a háború, és kiszabadulnának a még életben lévő túszok, mert ezzel „pont kerülne az ügy végére”. Novák Attila szerint a mostani Katar-ügy „színesíti a képet, de döntően nem befolyásolja Benjamin Netanjahu sorsát”.