Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök beszédet mond, miután átvette az egyetem tiszteletbeli polgára (Civis Universitatis Honoris Causa) címet a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) ünnepségén 2025. április 4-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Elemző: Izrael engedte a Hamász és Katar közötti piszkos ügyleteket, de Benjamin Netanjahunak nincs mitől félnie

Az egyik tévécsatorna által nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint az izraeli vezetés tudtával zajlottak komoly pénzmozgások Katar és a Hamász között, a legfelsőbb körökből származott az engedély, hogy a szervezet megkaphassa a pénzeit – mondta az InfoRádióban Novák Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa. A történész szerint azt is lehetett tudni, hogy a Hamász nem békés célokra fordítja a kapott összegeket.

Az izraeli hadsereg által Gázában lefoglalt dokumentumok szerint a Hamász éveken át szoros kapcsolatban állt Katar vezetésével, amely aktívan finanszírozta is a terrorszervezetet. A megtalált iratok között olyan levelezések és feljegyzések is szerepelnek, amelyek a dzsihadista szervezet legmagasabb rangú vezetőitől, többek között a 2023-ban rejtélyes teheráni robbanásban elhunyt Iszmail Hanijetől és a gázai vezető Jahja esz-Szinvártól származnak. A levelezés szerint a katari állam – és maga az emír – aktívan segítette a Hamászt, havonta milliókat juttatva el hozzájuk különféle csatornákon keresztül.

Novák Attila történész az InfoRádióban elmondta: már korábban is megjelentek sajtóértesülések azzal kapcsolatban, hogy a katari állam támogatja a terrorszervezetet, és a mostani fejlemény is egyértelműen ellentmond Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azon korábbi kijelentésének, amely szerint Katar egy komplikált, de nem ellenséges állam. A lefoglalt dokumentumokat a független, kormánykritikus 12-es tévécsatorna mutatta be, és a tudósítás szerint

a felek közötti pénzmozgások éveken keresztül az izraeli vezetés tudtával zajlottak.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa szerint ez a lelepleződés más megvilágításba helyezi Donald Trump amerikai elnök béketervét, illetve annak fogadtatását is a palesztinok körében.

A tévécsatorna vélhetően katonai vagy titkosszolgálati forrásból szerezte meg a dokumentumokat, a szakértő szerint nyilvánvalóan olyanok szivárogtathatták ki, akik nem szimpatizálnak az izraeli miniszterelnökkel. Az eset körülményeit és a dokumentumokban szereplő információkat már vizsgálják. Novák Attila ezzel együtt nem gondolja azt, hogy ez az ügy gyökeres változásokat idézne elő az izraeli belpolitikában.

Bár a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint, ha most tartanának választásokat, akkor jó eséllyel az ellenzék alakíthatna kormányt, és valószínűleg nem lehetnének a kormánykoalíció tagjai olyan szélsőjobboldali miniszterek, mint például Bezalel Szmotrics vagy Itamar Bengvir, a történész azonban hozzátette: elsöprő fölényt nem tudnának szerezni az ellenzékiek. Az izraeli parlamentben nagyon nehéz többséget kialakítani, az előző kormánynak például csak egyfős többsége volt, végül másfél év után megbukott.

A történész megjegyezte: az izraeli sajtó jelentős része nagyon kritikus Benjamin Netanjahuval szemben, és több újságíró kapva kapott az alkalmon, hogy minél több információ nyilvánosságra kerüljön a lefoglalt dokumentumokból. Novák Attila szerint nem is lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy „Izrael kvázi elnézte” Katar és a Hamász ügyleteit, illetve „a legfelsőbb körökből származott az engedély, hogy a szervezet megkaphassa a pénzeit”. Mint fogalmazott,

azt is lehetett tudni, hogy a Hamász ezeket az összegeket nem békés célokra fordítja, hanem alagutak megépítésére vagy fegyverek beszerzésére.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa arra is kitért, miként befolyásolhatja Benjamin Netanjahu politikai karrierjét a mostani ügy, annak tudatában, hogy több korábbi kényes eset is napvilágot látott már vele kapcsolatban. Novák Attila elmondta: az izraeli kormányfő már 75 éves, az utóbbi időben az egészségi állapota is rosszabbodott, de krónikus betegsége nincs. Abból a szempontból nincs mitől tartania, hogy pártján, a Likudon belül biztos a pozíciója. Ugyanakkor ellene szól, hogy az izraeli társadalom kezd belefáradni a folyamatos háborúzásba.

A történész úgy fogalmazott, a gázai konfliktus „egy végeláthatatlan folyamat”, Benjamin Netanjahu is rendre azt hangoztatja, nem állnak le a fegyveres fellépéssel, amíg nem érnek el végső győzelmet, illetve nem számolják fel a Hamászt. Az ellenzék éppen azzal támadja folyamatosan a miniszterelnököt, hogy a politikáját állandó háborúzásra építi, és amíg a jelenlegi helyzet fennmarad, addig elterelődik a figyelem a hatalomgyakorlás módjáról.

Az izraeli lakosság többsége viszont azt szeretné, ha minél előbb lezárulna a háború, és kiszabadulnának a még életben lévő túszok, mert ezzel „pont kerülne az ügy végére”. Novák Attila szerint a mostani Katar-ügy „színesíti a képet, de döntően nem befolyásolja Benjamin Netanjahu sorsát”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

Horvátország az idén összesen várhatóan 22 millió látogatót és csaknem 15,9 milliárd eurós rekordbevételt könyvelhet el, a jövőbeli stratégiai cél azonban a puszta mennyiségi növekedés helyett egyértelműen a minőség és a kedvező ár-érték arány megteremtése. A horvát kormányzat szerint az ágazatnak fenntarthatóbbá kell válnia, hogy a gazdasági fellendülés mellett a helyi lakosok életminőségét is javítsa, miközben az ország megfizethető marad a belföldi utazók számára is - írta a Vijesti.hrt.hr.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×