Infostart.hu
eur:
378.65
usd:
322.52
bux:
124926.16
2026. március 2. hétfő Lujza
Az izraeli hadsereg légicsapást mér Gázára 2023. november 6-án. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, több mint 1400 embert meggyilkoltak, további mintegy háromezret megsebesítettek, valamint 200-nál is több embert elraboltak és túszként tartanak fogva. Az izraeli válaszcsapások halálos áldozatainak száma átlépte a 9700-at, a sebesülteké pedig megközelíti a 25 ezret a palesztinok lakta területeken.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

László Dávid: 2023. október 7-e után egy új Közel-Kelet alakult ki

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője szerint a Hamász támadása nagy pofon volt Izraelnek, amely egészen addig azt hitte, hogy a helyzet kezelhető egymás mellett éléssel.

"Most egy új Közel-Kelet alakult ki" - jelentette ki az InfoRádióban László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője. Felidézte: Simón Peresz Nobel-békedíjas egykori izraeli miniszterelnök írt egy könyvet "Új Közel-Kelet" (The New Middle East) címmel 1993-ban, az oslói megállapodások "rózsaszín ködében", amikor úgy tűnt, fel lehet építeni egy olyan térséget, ami gazdasági együttműködésen és egymás mellett élésen alapszik. Azaz, ha mindenki érdekelt abban, hogy jólét legyen, akkor megoldható a konfliktus békés eszközökkel is – magyarázta az elemző.

"2023. október 7-e egy nagy pofon volt ennek az elgondolásnak, bár Oslo óta már eltelt 30 év, és látható, hogy a probléma nem oldódott meg"

– mondta László Dávid, hozzátéve: a Hamász támadása bebizonyította, hogy a Közel-Kelet történelmét most is vérrel írják. Izrael számára ez egy nagy tanulság volt, hiszen egészen addig úgy kezelték a helyzetüket, hogy vannak a szomszédban ellenségek, ami valamilyen fokú fenyegetést jelent, de ezzel együtt tudnak élni, tudják kezelni, legfeljebb néha kicsit oda kell csapniuk, ahogy tették ezt Szíriával is – magyarázta az Oeconomus vezető elemzője.

"Ez azonban mostanra megváltozott. Az, hogy vannak olyan államok, szervezetek, amelyek az ország elpusztítására törnek, nem maradhatott így tovább" – jelentette ki, hozzátéve, hogy véleménye szerint nem sok olyan állam létezik a világon, amelyik ezt eltűrné. Így Izrael most megpróbál ezen változtatni.

Ez egyszersmind azt is jelenti az elemző szerint, hogy

a háborúnak a közeljövőben aligha lesz vége.

Mint mondta, lehetséges, hogy a konfliktusnak lesznek nyugvópontjai, tűzszünetei, de amíg az új struktúra nem alakul ki, amíg valaki nem győz, addig aligha születik tartós megoldás sem Gázában, sem pedig az egész térségben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: lángba borulhat az egész Közel-Kelet az iráni háború miatt
aréna

Kis-Benedek József: lángba borulhat az egész Közel-Kelet az iráni háború miatt

Ha Irán túl hevesen támadja az amerikai erőket és az arab országokat a Közel-Keleten, az egész régió lángba borulhat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki szerint Irán az Öböl-menti országok elleni dróntámadásokkal és a Hormuzi-szoros lezárásával, a kőolajkereskedelem akadályozásával is feldühítette szomszédait.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
A klímakockázat teljesen átrendezi az agrárium gazdasági logikáját

A klímakockázat teljesen átrendezi az agrárium gazdasági logikáját

Az agráriumban ma már nem az a kérdés, hogy száraz lesz-e az év, hanem az, miként lehet túlélni a tartós vízhiányt és a hőstresszt. A klímakockázat, a szűkülő időablakok és a finanszírozási bizonytalanság egyszerre formálják a beruházási döntéseket, miközben a hazai géppiac látványosan visszaesett, a termelők pedig egyre inkább kivárnak. A Portfolio Harsányi Zsoltot, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetőjét arról kérdezte, mire költenek, és mire nem a gazdák ebben a környezetben – és miért nem halogatható tovább egy országos léptékű, aktív vízstratégia.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×