Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.19
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Leadja szavazatát egy férfi a megismételt romániai elnökválasztás első fordulójában egy kolozsvári szavazókörzetben 2025. május 4-én.
Nyitókép: MTI/Kiss Gábor

Rendkívüli küzdelem várható a román elnökválasztás két jelöltje között – adatok

Rendkívül szoros küzdelmet vetít előre a román elnökválasztás második fordulójára a legújabb, kedden közzétett felmérés a versenyben maradt két jelölt, George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és Nicusor Dan bukaresti független polgármester között.

Az AtlasIntel közvéleménykutató május 9-12 között végzett, 3995 véletlenszerűen kiválasztott, szavazni szándékozó internetfelhasználó válaszain alapuló felmérése azonos támogatottságot mutatott ki a két elnökjelölt számára: Simionra és Danra is egyaránt a megkérdezettek 48,2 adná voksát. A válaszadók 2,6 százaléka mondta, hogy nem tudja, kire szavaz, 1 százalékuk pedig azt mondta, hogy érvénytelen szavazatot ad le.

Az AtlasIntel arra is rákérdezett, hogy a felmérés résztvevői kire szavaztak az első fordulóban. Az adatsor szerint a kormánykoalíció közös jelöltje, a május 4-én harmadik helyen végző Crin Antonescu szavazóinak 91,7 százaléka Danra, 6,2 százaléka pedig Simionra adná voksát.

Az elnökválasztásra függetlenként benevező, Simionhoz hasonlóan szuverenista jelszavakkal kampányoló, negyedik helyen végző Victor Ponta volt miniszterelnök szavazóinak 69,3 százaléka állította azt, hogy Danra adja voksát, 22,6 százalékuk pedig Simionra.

A román elnökválasztás első fordulójában George Simion az érvényes voksok 40,96 százalékával végzett az élen, Nicusor Dan 20,99 százalékot, Crin Antonescu 20,7 százalékot, Victor Ponta pedig 13,04 százalékot szerzett.

Az első forduló eredményének közzététele után a múlt héten végzett, a Verifield közvéleménykutató által május 7-én publikált első felmérés még csaknem 10 százalékpontos előnyt mutatott ki George Simion számára.

A második fordulót május 18-án tartják.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×