Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
330.58
bux:
116783.9
2026. január 12. hétfő Ernő
Hívők népesítik be a vatikáni Szent Péter teret 2025. május 8-án, miután az új pápa megválasztását jelző fehér színű füst felszállt a Sixtus-kápolna kéményéből a konklávé harmadik szavazása után. A pápaválasztásra jogosult bíborosok a vatikáni Sixtus-kápolnában az előző napon kezdték meg konklávéjukat, amelyen zárt ajtók mögött választották meg az április 21-én, 88 éves korában elhunyt Ferenc pápa utódját.
Nyitókép: MTI/EPA-ANSA/Riccardo Antimiani

Konklávék a 20. századtól

2025. május 8-án, a konklávé második napján a bíborosok Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni. A 20. századi pápaválasztó bíborosi gyűlések (konklávék) közül egy sem tartott tovább öt napnál. XII. Piusz megválasztása tartott a legrövidebb ideig 1939 márciusában. Ebben az időszakban tízből hétszer olasz bíborost választottak meg római katolikus egyházfőnek. A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának háttere:

1903. július 31-augusztus 4.: Giuseppe Sartót (X. Piusz, 1954-től Szent X. Piusz) a hetedik szavazási fordulóban választották meg a negyedik napon. A konklávén 62 bíboros volt jelen a 64-ből.

1914. augusztus 31.-szeptember 3.: Giacomo della Chiesa (XV. Benedek) a tizedik szavazási fordulóban kapta meg a szükséges többséget a harmadik napon. A 65 pápaválasztó bíborosból három észak-amerikai - a bostoni, a baltimore-i és a québeci - csak a szavazás után ért oda Rómába.

1922. február 2-6.: Achille Rattit (XI. Piusz) az ötödik napon, a 14 szavazási forduló után választották meg. A 60 bíborosból 53 volt jelen. Három észak-amerikai méltóság - a bostoni, a philadelphiai és a québeci - ezúttal sem ért oda időben.

1939. március 1-2.: Eugenio Pacellit (XII. Piusz) már a második nap megválasztották, mindössze három szavazási fordulóra volt szükség. A pápaválasztáson mind a 62 bíboros jelen volt.

1958. október 25-28.: Angelo Giuseppe Roncalli (XXIII. János, 2014-től Szent XXIII. János) a negyedik napon, a 11. szavazási forduló után lett pápa. Az 53 bíborosból 51 volt jelen. A két távolmaradó a magyar Mindszenty József és Alojzije Stepinac zágrábi érsek volt. Előbbi az 1956-os forradalom után a budapesti amerikai nagykövetségen keresett menedéket, utóbbi házi őrizetben volt, mert Jugoszlávia megalakulása után a horvát usztasa rezsimmel való együttműködés címén háborús bűnösnek nyilvánították.

1963. június 19-21.: Battista Montinit (VI. Pál, 2018-tól Szent VI. Pál) a hatodik szavazási fordulóban, a harmadik napon választották meg. A 88 bíborosból 80 volt jelen a konklávén. Mindszenty József ekkor is még a budapesti amerikai nagykövetségen volt.

1978. augusztus 25-26.: Albino Luciani (I. János Pál, 2022-től Boldog I. János Pál) megválasztásához mindössze két nap, négy szavazási forduló kellett. A 114 bíborosból 111 volt jelen a világ 49 országából, hárman betegség miatt maradtak távol. Tizenöt bíboros már az új szabály, a 80 éves korhatár miatt nem vehetett részt a konklávén.

1978. október 14-16.: A lengyel Karol Wojtylát (II. János Pál, 2014-től Szent II. János Pál) a harmadik napon választották meg, a nyolcadik szavazási fordulóban. Több mint 450 év után ő volt az első nem olasz pápa. A konklávén 111 bíboros vett részt.

2005. április 18-19.: A német Joseph Ratzinger (XVI. Benedek) már a második napon, négy szavazás után megszerezte a szükséges többséget. A pápaválasztáson 115 bíboros volt jelen a világ 52 országából.

2013. március 12-13.: Az argentin Jorge Mario Bergogliót (Ferenc pápa) a második napon, az ötödik választási fordulóban választották meg. A konklávén 115 bíboros vett részt. Ferenc pápa a sorban a 266., egyben első latin-amerikai és első jezsuita pápa volt.

Címlapról ajánljuk
500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

Bár halálbüntetés is járhat érte, tömegével égetik el a tereken a hidzsábjukat a nők Iránban, így tiltakozva az iszlám rezsim elnyomása ellen. Az internet letiltása miatt nem lehet ellenőrizni, de egy jogvédő szervezet szerint több mint 500 embert öltek meg az iráni tüntetések idején. A kórházak megteltek, van, ahol az utcán terítették ki halottakat, hogy a családjuk azonosítsa őket. A hatalom szerint Amerika és Izrael tüzeli a tiltakozásokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×