Oroszország orosz egyenruhába öltöztetett észak-koreai katonákat tervez bevetni az ukrajnai harctéren - jelentette ki szerdán Andrij Kovalenko, az ukrán elnöknek alárendelt Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács dezinformáció elleni központjának vezetője.
A Telegramon közzétett üzenetében Kovalenko azt írta, vélhetően azokon a területeken vetnék be ezeket a katonákat, amiket az ukrajnai háború első évében, 2022-ben Moszkva Oroszországhoz csatolt: a donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és a herszoni régiókban.
Mint mondta, emiatt később az orosz kormány azzal védekezhet, hogy az észak-koreai katonák "orosz földön harcoltak".
A területek annektálását a nemzetközi közösség nem ismeri el.
Kovalenko hozzátette, hogy emellett nagy számú vendégmunkás is érkezik Észak-Koreából oroszországi gyárakba. Kovalenko emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió hasonlóan járt el, amikor a koreai háborút követően - nyersanyagért cserébe - olcsó észak-koreai munkaerővel töltötte fel gyárait.
Az Országgyűlés 134 igen, 52 nem szavazattal döntött arról a törvényjavaslatról, amelynek értelmében a vármegyék ismét megyék lesznek, visszaállítva közigazgatási és földrajzi jellegű nevüket, a főispánok pedig ismét kormánymegbízottként látják el feladatukat.
A külügyminiszter nyilatkozatából a diplomáciai nyelvezet szabályai szerint az következik, hogy a kedden Magyarországról kiutasított tíz orosz diplomata valójában hírszerzői tevékenységet folytatott – mondta Rácz András, a Magyar Külügyi Intézet kutatási és tudományos ügyekért felelős vezérigazgató-helyettese.
A hazai nagyvállalatok 92 százaléka sikeresen teljesítette az első ESG-jelentéstételi határidőt, ám a beszállítói adatszolgáltatás alacsony hatékonysága és a belső vállalati folyamatok összehangolása komoly kihívást jelentett a piaci szereplőknek – mutatott rá Ferenczi Gergely, az Opten céginformációs üzletág igazgatója a Portfolio Sustainable World 2026 konferencián, ahol számos egyéb első kézből szerzett tapasztalatot összegeztek az érintettek.
Nem csak az alma miatt kell aggódni: az idei aszály és hőség a magyar paprikát és paradicsomot sem kímélte. Nagypéter Sándor szerint ősszel dőlhet el, mekkora lesz a baj.