Oroszország orosz egyenruhába öltöztetett észak-koreai katonákat tervez bevetni az ukrajnai harctéren - jelentette ki szerdán Andrij Kovalenko, az ukrán elnöknek alárendelt Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács dezinformáció elleni központjának vezetője.
A Telegramon közzétett üzenetében Kovalenko azt írta, vélhetően azokon a területeken vetnék be ezeket a katonákat, amiket az ukrajnai háború első évében, 2022-ben Moszkva Oroszországhoz csatolt: a donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és a herszoni régiókban.
Mint mondta, emiatt később az orosz kormány azzal védekezhet, hogy az észak-koreai katonák "orosz földön harcoltak".
A területek annektálását a nemzetközi közösség nem ismeri el.
Kovalenko hozzátette, hogy emellett nagy számú vendégmunkás is érkezik Észak-Koreából oroszországi gyárakba. Kovalenko emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió hasonlóan járt el, amikor a koreai háborút követően - nyersanyagért cserébe - olcsó észak-koreai munkaerővel töltötte fel gyárait.
A tervezett beruházások érintik többek között az utasforgalmi és üzemi tereket, a közvilágítást, az utastájékoztatási rendszert és a közműinfrastruktúrát is. Kovács Bendegúz, a BKK szóvivője az InfoRádióban azt mondta, a pesti fonódó villamosprojekt keretében körülbelül két kilométeren építenek új villamospályát a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Nyugati téren és a Váci úton keresztül egészen a Lehel térig. A kiviteli tervek 2028 második felére készülhetnek el.
A 2026-os nyári főszezonban Horvátországban továbbra sem vezetnek be időalapú autópálya-matricát, így az autósoknak a megszokott fizetőkapus rendszerrel kell számolniuk. Bár a szabad áramlású, rendszámfelismerő és megállás nélküli elektronikus útdíjrendszer bevezetése napirenden van, a horvát kormány hivatalos tájékoztatása szerint a szakaszos átállás legkorábban 2026 őszén kezdődik meg, az új modell teljes körű élesedése pedig 2027. március 1-jére várható.
Az Európai Unió vezetői egy francia–német javaslatról egyeztetnek, amely a tagjelölt országoknak már a csatlakozás előtt hozzáférést biztosítana bizonyos uniós előnyökhöz, például korlátozott egységes piaci részvételhez és megfigyelői státuszhoz az intézményekben. A montenegrói Tivatban tartott csúcson a terv kedvező fogadtatást kapott, ugyanakkor komoly fenntartások is megfogalmazódtak. Montenegró például teljes jogú tagságra törekszik, és nem kíván részleges integrációs modellbe szorulni, míg más országok, például Albánia, nyitottabbak a fokozatos megközelítésre. A legnagyobb aggodalom, hogy a részleges hozzáférés végül a valódi tagság pótlékává válhat – számolt be a Politico.
The US defence secretary was speaking in Normandy, 82 years after allied forces launched their operation to liberate Nazi-occupied north-western Europe.