Nem sikerült megalakítani a koszovói parlamentet, az illetékes bizottság ugyanis nem tudta hitelesíteni a megválasztott képviselők megbízatását, a miniszterelnök és a kormány tagjai ugyanis még nem mondtak le, így nem válhattak képviselővé. Az ülést elhalasztották.

Több mint két hónappal a koszovói választások után kedden ült össze a pristinai parlament, hogy az újonnan megválasztott képviselők letegyék esküjüket, és kiderüljön, ki alakíthat kormányt a nyugat-balkáni országban.

Az ellenzék szerint a kormány tagjai megsértették az alkotmányt azzal, hogy a parlament alakuló ülése előtt nem mondtak le miniszteri tisztségükről.

Közben a kormánytagok beadták lemondásukat, ám az ülést el kellett halasztani.

A február 9-i parlamenti választást a kormányzó, baloldali Önrendelkezés (Vetevendosje) mozgalom nyerte meg a voksok 42,3 százalékának megszerzésével. Ez 48 képviselői helyre volt elegendő a 120 tagú törvényhozásban, vagyis Albin Kurti miniszterelnök pártjának koalíciós partnert kellett találnia a kormányzáshoz.

A választás második helyezettje a korábban Hashim Thaci volt államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) lett a szavazatok 20,95 százalékával, a harmadik pedig a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) 18,27 százalékkal, míg Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja és koalíciós partnerei 7,6 százalékot szereztek. A többi albán párt nem jutott be a törvényhozásba.

A nemzeti kisebbségeknek 20 garantált hely jut a parlamentben, 10 a szerbnek, 10 pedig a többi nemzeti közösségnek.

A szerbeknek fenntartott helyek közül kilencet a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerzett meg, egy az ellenzéki Szabadságért, Igazságért és Fennmaradásért nevű pártnak jutott.

Albin Kurti a kampánya során kijelentette: szeretné, ha pártja abszolút többséget szerezne, és önállóan tudna kormányozni. Senkivel nem akar koalícióra lépni, ezért a végleges választási eredmények kihirdetését követően komoly tárgyalásokat kellett folytatnia a többi párttal, de egyelőre egyik fél sem közölte, hogy kik alkotnák az új kormányt. A kampány során mind az AAK, mind a PDK, mind pedig az LDK kizárta az együttműködést Kurtival. A három párt összesen 48 mandátummal rendelkezik.

Az Önrendelkezést mozgalomként hozták létre 2005-ben. Először 2010-ben indult parlamenti választáson, akkor a szavazatok 12,69 százalékát szerezte meg. A másfél évvel későbbi előrehozott parlamenti választáson már 26,27 százalékos volt a támogatottsága, négy évvel ezelőtt pedig a választópolgárok 50,28 százaléka voksolt rá.