Infostart.hu
eur:
386.14
usd:
329
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
katolikus egyház kereszt
Nyitókép: Pixabay

Nem életbiztosítás most papnak lenni Lengyelországban

A lengyel papok csaknem 50 százaléka az erőszak valamelyik formájával szembesült az utóbbi hónapokban, döntő többségük úgy látja, hogy az elmúlt tíz évben nőtt a lelkészekkel szembeni agresszivitás – derül ki a lengyel katolikus egyházi statisztikai intézet (ISKK) kutatásából.

Az ismertetett adatok szerint a papok csaknem 50 százaléka szembesült az agresszió valamelyik formájával. A válaszadók 41,6 százaléka az őket érő fenyegetésekről, sértegetésről számolt be, 3,9 százalék pedig fizikai bántalmazásról.

A kutatás a templomokat és egyéb vallási helyeket ért támadásokra is kitért. Az ilyen incidenseket a megkérdezettek 19,3 százaléka erősítette meg saját egyházközségére vonatkozóan. A papok 15,4 százaléka szentmisék megzavarását tapasztalta.

A lelkészek 90 százaléka úgy látja, hogy inkább akkor érzi magát biztonságban a plébánián kívül, ha nem visel reverendát.

A velük szembeni növekedő erőszak fő okának a papok 96,4 százaléka a médiát jelölte meg. Ezzel párhuzamosan említették a lengyel társadalomban fennálló ideológiai és politikai konfliktusokat (91,1 százalék), valamint a papok magatartásával összefüggő személyes lelki sérüléseket (75,2 százalék).

A papok 85,9 százaléka úgy ítéli meg: az utóbbi 10 év folyamán nőtt az egyházi személyek szembeni agresszivitás szintje Lengyelországban.

Az intézet tavaly októberben és novemberben folytatott kutatást kérdőív formájában egy 966 fős mintán. Lengyelországban több mint 23,5 ezer világi pap teljesít lelkipásztori szolgálatot, és a kérdőívre nem minden lengyelországi egyházmegyéből érkeztek válaszok. A felmérés készítői mindazonáltal leszögezték: az így nyert adatok bizonyos jelenségek erősödését jelzik.

Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×