Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
ukrán drónok
Nyitókép: Anton Petrus/Getty Images

Moszkva: dróntámadás érte a Török Áramlat kompresszorállomását

Ukrán drónok támadták a Török Áramlatot ellátó Korenovszkaja kompresszorállomást a Krasznodari területen - közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

"Április 8-án (moszkvai idő szerint) 23 óra 38 perctől április 9-én 1 óra 26 percig az ukrán fegyveres erők nyolc pilóta nélküli repülőszerkezet segítségével támadást hajtottak végre a Krasznodari terület Korenovszki járásában lévő Korenovszkaja kompresszorállomás ellen. Ez az állomás biztosítja a Török Áramlat exportgázvezeték gázellátását. Az állomás szivattyúzási kapacitása (...) évi 31,5 milliárd köbméter" - hangzott a tájékoztatás.

A tárca szerint az orosz légvédelem az összes drónt lelőtte.

"Az állomásban nem esett semmilyen kár. Ez a kijevi rezsim szándékos támadása volt egy nemzetközi energetikai létesítmény ellen" - mutatott rá a minisztérium.

Ezenkívül ugyanezen éjszaka folyamán két ukrán drón próbált lecsapni a Tyemrjuk gázelosztó állomásra, amely az azonos nevű város és kikötő gázellátását biztosítja. A repülőszerkezeteket az objektumtól biztonságos távolságban megsemmisítették a közlemény értelmében.

A tárca hangsúlyozta, hogy Kijev nem állította le az orosz energetikai létesítmények elleni támadásokat, megszegve ezzel a Moszkva és Washington közötti március 18-i megállapodást, miszerint 30 napra leállítják az ilyen csapásokat.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×