Infostart.hu
eur:
385.17
usd:
331.84
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Emmanuel Macron francia államfő nemzethez intézett beszédének közvetítését nézi egy férfi a franciaországi Vence településen 2025. márcus 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Sebastien Nogier

Emmanuel Macron: az orosz agresszió úgy tűnik, nem ismer határokat

Az ukrajnai béke szavatolása a francia elnök szerint „talán európai erők bevetését is magában foglalja majd”. Emmanuel Macron szerda este a francia országos televíziós csatornákon a nemzethez intézett beszédében elmondta, Franciaország a jövő héten Párizsban összehívja azon országok vezérkari főnökeit, amelyek készek garantálni a jövőbeni békét Ukrajnában.

A francia elnök közölte, az ukrajnai béke szavatolása „talán európai erők bevetését is magában foglalja majd”. „Nem harcolni mennének, nem mennének a frontvonalba harcolni, hanem éppen ellenkezőleg, azután mennének oda, miután a béke aláírásra került, hogy garantálják annak teljes körű betartását” – mondta.

„Már a jövő héten összehívjuk Párizsban azoknak az országoknak a vezérkari főnökeit, amelyek vállalni kívánják az ezzel kapcsolatos felelősségüket” – jelentette ki a francia elnök, aki szerint „az orosz fenyegetés itt van, és határok nélkül érinti Európa országait”.

„Ebben a veszélyekkel teli világban őrültség lenne szemlélődőnek maradni”

– fogalmazott az államfő.

Emmanuel Macron szerint Oroszország „az ukrán konfliktust már globális konfliktussá változtatta”, azzal, hogy „megsértette határainkat azért, hogy ellenfeleit meggyilkolja”, „manipulálta a romániai és moldovai választásokat”, „kibertámadásokat szervezett kórházaink ellen” és „megpróbálta manipulálni a közvéleményünket a közösségi oldalakon terjesztett hazugságokkal”. Véleménye szerint „ez az agresszió úgy tűnik, nem ismer határokat”.

Emmanuel Macron jelezte, hogy Franciaország „továbbra is elkötelezett a NATO és az Amerikai Egyesült Államokkal való partnerség mellett”. „De többet kell tennünk, meg kell erősítenünk a függetlenségünket a védelem és a biztonság terén.

Európa jövőjéről nem dönthetnek Washingtonban vagy Moszkvában”

– hangsúlyozta.

A francia elnök kijelentette, hogy „stratégiai vitát kíván nyitni” a francia nukleáris védőernyő kiterjesztéséről egész Európára, de annak bevetéséről a döntés továbbra is a francia elnök hatáskörében maradna.

„A leendő német kancellár (Friedrich Merz) történelmi felhívására válaszolva úgy döntöttem, hogy stratégiai vitát kezdeményezek arról, hogy elrettentő fegyverünkkel megvédjük szövetségeseinket az európai kontinensen” – mondta Macron. Ugyanakkor „bármi történjék is, a döntés mindig is a köztársasági elnök, a fegyveres erők vezetőjének kezében volt és marad” – tette hozzá.

A francia nukleáris elrettentő erő európai kiterjesztésének lehetőségével Emmanuel Macron Friedrich Merz kérésére utalt, aki szerint az Egyesült Államok visszavonulásával Európának fel kell készülnie „a legrosszabb forgatókönyvre”, egy biztonsági garancia nélküli NATO-ra.

Az amerikai–európai kapcsolatok aktuális kérdéseit illetően a francia elnök úgy vélte, hogy fel kell készíteni Európát „arra a lehetőségre, hogy az Egyesült Államok esetleg úgy dönt, hogy vámokat vet ki az európai árukra”, ahogyan azt Kanadával és Mexikóval szemben is megteszi.

„Ez a döntés, amely érthetetlen mind az amerikai gazdaság, mind a miénk számára, következményekkel jár majd egyes iparágainkra” – vélte a francia elnök. „Miközben európai kollégáinkkal együtt készülünk a visszavágásra, továbbra is mindent megteszünk, hogy világossá tegyük, hogy ez a döntés mindannyiunknak árt” – mondta a francia elnök.

A le Parisien szúrta ki, hogy nem sokkal a francia elnök sajtótájékoztatója előtt Volodimir Zelenszkij az X-en jelentette be, hogy hamarosan folytatódik a párbeszéd az Egyesül Államok és Ukrajna között. Az ukrán elnök arról írt az X-en, hogy Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője és Mike Waltz, amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó beszéltek egymással, és abban maradtak, hogy a közeljövőben a két ország képviselői személyesen egyeztetnek az ukrán helyzetről.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×