Infostart.hu
eur:
362.21
usd:
311.95
bux:
147747.91
2026. szeptember 4. péntek Rozália
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, a NAÜ felvétele a csernobili atomerőmű 4-es reaktorát védő betonburok, úgynevezett szarkofág tetején ütött lyukról 2025. február 14-én, miután reggelre virradóan orosz drón csapódott az épületbe. A NAÜ helyszíni megfigyelői szerint a robbanástól nem emelkedett meg a sugárzás szintje az egykori erőműnél.
Nyitókép: MTI/EPA/NAÜ

Aszódi Attila: megengedhetetlen, hogy nukleáris létesítményt katonai támadás érjen

Nagyon felelőtlen, aki ilyen döntéseket hoz és ide engedte eszkalálódni az orosz-ukrán háborút, radioaktív veszély azonban nincs – mondta az InfoRádióban Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára a csernobili atomerőműt ért dróncsapás után.

Pénteken éjjel egy robbanófejjel felszerelt orosz támadó drón csapódott be a csernobili atomerőmű megsemmisült 4-es blokkja fölé emelt szarkofágba, amely a világot védi a sugárzástól – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A tüzet eloltották, a háttérsugárzás szintje nem emelkedett, és ezt folyamatosan figyelemmel kísérik. Az első becslések szerint az szarkofágban keletkezett kár jelentős.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) pénteken bejelentette, hogy nem emelkedett meg a sugárzás szintje a csernobili erőműnél azt követően, hogy robbanás miatt megrongálódott az egyik reaktort védő szarkofág teteje. A NAÜ helyszíni megfigyelői a csernobili telephelyen robbanást hallottak, és arról tájékoztatták őket, hogy egy drón csapódott be a szerkezet tetejébe. A szarkofágon belül, illetve azon kívül továbbra is normális szintű a sugárzás mértéke.

Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára az InfoRádióban elmondta, a 4-es blokk felett csapódott a drón a szarkofágba, és átütötte a tetejét, emiatt több órán át éget a szigetelés. Mint elmagyarázta, a régi, az atombalesetet követően még 1986-ban felhúzott betonszarkofág fölé épített új szerkezet réteges, mind kívülről, mind belülről acéllemezzel van burkolva, és közötte van a hőszigetelés, és ez éghetett a híradások szerint nagyjából 40 négyzetméteren. A nukleáris szakember arról számolt be, hogy a drón valójában az ott lévő daru karbantartó helyiségébe csapódott be, és ott okozott nagyobb károkat, de a felvételek alapján maga a drón nem okozott nagyobb károkat.

Az viszont egyelőre nem derült ki, hogy biztosan orosz drón okozta-e a tüzet, és azt sem, hogy szándékosan irányították a volt atomerőműre, vagy valamilyen meghibásodás miatt csapódott be Csernobilban.

Aszódi Attila azt hangsúlyozta, hogy a két szarkofág nem jelent kettős védelmet, mert a régi, az 1986-os nagyon rossz állapotban van, éppen azért volt szükség az újabb fedésre, mert már nem tudta ellátni a feladatát, sőt azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy esetleg ledől, és akkor jelentősebb károsodások keletkeznek. Az új szarkofágnak éppen az a feladata, hogy alatta a régi szarkofágot le lehessen bontani.

"Ezt nem arra tervezték, hogy védjen egy dróntámadás ellen, és az alatta lévő szerkezeteket sem úgy készítették el, hogy hermetikusan elzárják az ott lévő anyagokat a környezettől"

– mondta a szakember, de megnyugtatásul hozzátette, hogy a nukleáris baleset már majdnem negyven éve történt, ezért a radioaktivitás szintje nagyon jelentősen lecsökkent. "Ha valami komolyabb esemény is történne, akkor sem várjuk azt, hogy olyan kibocsátás legyen, amely messze, akár Magyarországig el tudna jutni, de még Kijev számára sem jelent ez potenciális veszélyforrást, de ez nem azt jelenti, hogy ezzel a létesítménnyel szabad játszani" – mondta Aszódi Attila.

Volodimir Zelenszkij élesen fogalmazott, azt mondta, hogy ez terrorfenyegetés az egész világra nézve. Aszódi Attila szerint az atomerőművek támadása felháborító, és nagyon felelőtlen az, aki ilyen döntéseket hoz. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy radiológiai veszélyhelyzet nincsen, nem történt radioaktív kibocsátás, a detektorok a létesítmény körül nem mutatnak megemelkedett sugárzási szintet. "Ez a legfontosabb információ most, de nyilván teljesen megengedhetetlen, hogy akár a leállított csernobili, akár más nukleáris létesítmény katonai fenyegetést kapjon, vagy adott esetben katonai támadás érjen" – tette hozzá a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.

Szakértő az EU-költségvetésről: Magyarországnak nem érdeke az uniós politikákra jutó összegek csökkentése

Az úgynevezett „takarékos” EU-tagországok szerint észszerűtlenül magasak az uniós költségvetési tervezet fő számai. A nettó befizetőnek számító Németország, Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország közös tanácskozást tartott, ami után közölték: az Európai Bizottságnak a csaknem kétezer milliárd eurós tervezett költségvetést több százmilliárddal csökkentenie kell.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Felpörög a diplomácia Moszkvában és Kijevben, Trump követeli vissza a pénzét - Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Felpörög a diplomácia Moszkvában és Kijevben, Trump követeli vissza a pénzét - Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Volodimir Zelenszkij csütörtökön bejelentette, hogy a közeljövőben amerikai tárgyalóküldöttség látogat Kijevbe és Moszkvába az orosz–ukrán háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítések részeként. "A következő napokban várjuk őket, ez rendkívül fontos" - tette hozzá az ukrán elnök. Donald Trump amerikai elnök közben "némileg megkésve" kártérítést követel az Ukrajnának nyújtott támogatásért. Szerinte az európai országoknak vissza kellene fizetni azt a "több százmilliárd dollárt", amit "ingyen kapott" Ukrajna és a NATO. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel az orosz-ukrán fronton.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×