Infostart.hu
eur:
388.44
usd:
335.45
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, a NAÜ felvétele a csernobili atomerőmű 4-es reaktorát védő betonburok, úgynevezett szarkofág tetején ütött lyukról 2025. február 14-én, miután reggelre virradóan orosz drón csapódott az épületbe. A NAÜ helyszíni megfigyelői szerint a robbanástól nem emelkedett meg a sugárzás szintje az egykori erőműnél.
Nyitókép: MTI/EPA/NAÜ

Aszódi Attila: megengedhetetlen, hogy nukleáris létesítményt katonai támadás érjen

Nagyon felelőtlen, aki ilyen döntéseket hoz és ide engedte eszkalálódni az orosz-ukrán háborút, radioaktív veszély azonban nincs – mondta az InfoRádióban Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára a csernobili atomerőműt ért dróncsapás után.

Pénteken éjjel egy robbanófejjel felszerelt orosz támadó drón csapódott be a csernobili atomerőmű megsemmisült 4-es blokkja fölé emelt szarkofágba, amely a világot védi a sugárzástól – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A tüzet eloltották, a háttérsugárzás szintje nem emelkedett, és ezt folyamatosan figyelemmel kísérik. Az első becslések szerint az szarkofágban keletkezett kár jelentős.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) pénteken bejelentette, hogy nem emelkedett meg a sugárzás szintje a csernobili erőműnél azt követően, hogy robbanás miatt megrongálódott az egyik reaktort védő szarkofág teteje. A NAÜ helyszíni megfigyelői a csernobili telephelyen robbanást hallottak, és arról tájékoztatták őket, hogy egy drón csapódott be a szerkezet tetejébe. A szarkofágon belül, illetve azon kívül továbbra is normális szintű a sugárzás mértéke.

Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára az InfoRádióban elmondta, a 4-es blokk felett csapódott a drón a szarkofágba, és átütötte a tetejét, emiatt több órán át éget a szigetelés. Mint elmagyarázta, a régi, az atombalesetet követően még 1986-ban felhúzott betonszarkofág fölé épített új szerkezet réteges, mind kívülről, mind belülről acéllemezzel van burkolva, és közötte van a hőszigetelés, és ez éghetett a híradások szerint nagyjából 40 négyzetméteren. A nukleáris szakember arról számolt be, hogy a drón valójában az ott lévő daru karbantartó helyiségébe csapódott be, és ott okozott nagyobb károkat, de a felvételek alapján maga a drón nem okozott nagyobb károkat.

Az viszont egyelőre nem derült ki, hogy biztosan orosz drón okozta-e a tüzet, és azt sem, hogy szándékosan irányították a volt atomerőműre, vagy valamilyen meghibásodás miatt csapódott be Csernobilban.

Aszódi Attila azt hangsúlyozta, hogy a két szarkofág nem jelent kettős védelmet, mert a régi, az 1986-os nagyon rossz állapotban van, éppen azért volt szükség az újabb fedésre, mert már nem tudta ellátni a feladatát, sőt azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy esetleg ledől, és akkor jelentősebb károsodások keletkeznek. Az új szarkofágnak éppen az a feladata, hogy alatta a régi szarkofágot le lehessen bontani.

"Ezt nem arra tervezték, hogy védjen egy dróntámadás ellen, és az alatta lévő szerkezeteket sem úgy készítették el, hogy hermetikusan elzárják az ott lévő anyagokat a környezettől"

– mondta a szakember, de megnyugtatásul hozzátette, hogy a nukleáris baleset már majdnem negyven éve történt, ezért a radioaktivitás szintje nagyon jelentősen lecsökkent. "Ha valami komolyabb esemény is történne, akkor sem várjuk azt, hogy olyan kibocsátás legyen, amely messze, akár Magyarországig el tudna jutni, de még Kijev számára sem jelent ez potenciális veszélyforrást, de ez nem azt jelenti, hogy ezzel a létesítménnyel szabad játszani" – mondta Aszódi Attila.

Volodimir Zelenszkij élesen fogalmazott, azt mondta, hogy ez terrorfenyegetés az egész világra nézve. Aszódi Attila szerint az atomerőművek támadása felháborító, és nagyon felelőtlen az, aki ilyen döntéseket hoz. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy radiológiai veszélyhelyzet nincsen, nem történt radioaktív kibocsátás, a detektorok a létesítmény körül nem mutatnak megemelkedett sugárzási szintet. "Ez a legfontosabb információ most, de nyilván teljesen megengedhetetlen, hogy akár a leállított csernobili, akár más nukleáris létesítmény katonai fenyegetést kapjon, vagy adott esetben katonai támadás érjen" – tette hozzá a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×