A két egymást követő beszélgetés a maga nemében hiánypótló volt egy nappal azt követően, hogy a ZDF és az ARD a két legesélyesebb kancellárjelölt, a kereszténydemokrata Friedrich Merz és a február 23-i választásokig még hivatalban lévő, de a tisztségért ismét harcba szálló szociáldemokrata kancellár, Olaf Scholz részvételével sugárzott kilencven perces vitát. A ZDF vitát ajánlott Habecknek és Weidelnek is, a partnert azonban a zöldpárti politikus elutasította. Így a két "esélytelenebb" kancellárjelölt külön-külön ismertette választási ars poeticáját. Elemzők szerint mindkét politikus rendkívül magabiztos volt, Habeck mindenekelőtt kancellári ambícióit hangsúlyozta, míg Weidel "kezét nyújtotta " az előre hozott parlamenti választások fölényes győztesének jósolt CDU felé.

Az első beszélgetés a Zöldek Pártjának politikusával zajlott, aki a jövőt illetően ismét a "demokratikus közép" erőinek összefogását sürgette, és azt hangoztatta, hogy megítélése szerint a szélsőjobboldalinak tartott AfD nem tartozhat ehhez a középhez, és a párttól való egyértelmű elhatárolódás mellett emelt szót.

Noha az elmúlt napokban sok szó esett arról, hogy a választások után létrejövő, minden valószínűség szerint a CDU/CSU vezette új koalíció a Zöldek Pártját is magában foglalhatja, Robert Habeck élesen bírálta Friedrich Merz tervezett, a jelenlegihez képest rendkívüli szigorításokat tartalmazó migrációs politikáját. Úgy értékelte, hogy a CDU elnöke által a közelmúltban a Bundestagban ismertetett ötpontos javaslat ellentmond az európai értékeknek. szavai szerint alapjában kérdőjelezi meg az európai szolidaritást. Közölte, hogy ő

tíz pontból álló javaslattal rendelkezik a menekültválság enyhítésére.

Az európai szolidaritás szükségességét emelte ki az Egyesült Államokhoz fűződő viszonnyal összefüggésben is, utalva az új amerikai elnök, Donald Trump által kilátásba helyezett büntetővámokra, amelyek Németországot mint exportországot súlyosan érintenék.

Elismerte, hogy a Scholz-kormány három éve alatt gazdasági miniszterként nem volt túlzottan sikeres, a nehézségeket, az immár második éve tartó recessziót ugyanakkor a többi között külső problémákkal, így az energiaválsággal és az ukrajnai háborúval magyarázta.

A leghatározottabban cáfolta azokat az épp most felmerült vádakat, amelyek szerint hamburgi egyetemi tanulmányai során doktori disszertációjához plagizáláshoz folyamodott.

"Továbbra is az a célom, hogy kancellár legyek" – jelentette ki a kancellárjelölt, jelentős eredménynek könyvelve el, hogy pártja immár 15 százalékos támogatottsággal rendelkezik, és az SPD-vel holtversenyben harmadik a listavezető CDU/CSU és az AfD mögött.

Hasonló ambíciókat ugyan Alice Weidel nem fogalmazott meg, de egyértelműen hangsúlyozta, hogy az AfD Németország stabil és biztonságos jövője érdekében "kezet nyújt" a CDU-nak. Pártja kész lenne a tárgyalásokra, vállalva a kisebbik kormánypárt szerepét. Bírálta ugyanakkor a konzervatívokat, amiért az elválasztó "tűzfal" hangoztatásával inkább a baloldali pártokkal törekszik koalícióra. Hangsúlyozta, hogy

a CDU az AfD-vel együttműködve sokkal inkább képes lenne menekültpolitikájának megvalósítására, mint koalícióban az SPD-vel vagy a Zöldek pártjával.

Ezzel indokolta, hogy a pártja a Bundestagban két héttel ezelőtt támogatta Friedrich Merz szigorítási javaslatait.

Weidel kijelentette, pártja a közeli választásokon továbbra is 20 százalékos támogatottságban reménykedik. "Ez nagyon jó eredmény lenne" – hangsúlyozta az AfD társelnöke, illetve kancellárjelöltje.

Külpolitikai kérdésekkel foglalkozva kiemelte, hogy pártja kész a párbeszédre Kelettel és Nyugattal egyaránt, azaz Oroszországgal, Kínával és az Egyesült Államokkal is. Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Donald Trump elnöktől még nem kapott meghívást a Fehér Házba. A Trump által kilátásba helyezett vámokat azonban – mint minden más vámot – "károsnak" tartja.

A ZDF több vitát, illetve hasonló beszélgetést nem tervez. Már előzetesen ugyanakkor rendkívüli az érdeklődés az RTL kereskedelmi televízió által vasárnap estére tervezett vita iránt, amelyen a négy kancellárjelölt, Friedrich Merz, Olaf Scholtz, továbbá Robert Habeck és Alice Weidel egyaránt részt vesz.