Infostart.hu
eur:
386.95
usd:
328.95
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Gerhard Schröder, korábbi német kancellár és az Északi Áramlat II. földgázvezetéket tervező, építő és üzemeltető konzorcium igazgatóságának elnöke a Bundestag gazdasági és energiaügyi bizottságának az Északi Áramlat II. földgázvezetékről tartott nyilvános meghallgatása előtt Berlinben 2020. július 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA/Omer Messinger

Kiégés miatt kórházba került Gerhard Schröder egykori német kancellár

Kiégés diagnózisával kórházban kezelik Gerhard Schröder egykori német kancellárt - tudatta az egykori szociáldemokrata politikus jogi képviselője kedden a dpa német hírügynökséggel.

Orvosait aggasztották a kimerültség, a gyengeség és az alvászavar tünetei, emiatt tanácsolták, hogy vesse alá magát a kezelésnek - tették hozzá.

A 80 éves Schröder január közepén egészségügyi okokra hivatkozva lemondta részvételét egy mecklenburg-elő-pomerániai vizsgálati bizottságban, amelyet az Északi Áramlat-2 gázvezeték ügyében hívtak össze. Kezelőorvosa akkor azt közölte, hogy a volt kancellár a burnout-szindróma tipikus tüneteit produkálja: gyenge, kimerült, rosszul alszik, nehezen koncentrál és memóriazavarral küzd.

Gerhard Schröder 1998 és 2005 között volt Németország kancellárja, és hivatali ideje alatt baráti kapcsolatot alakított ki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az elveszített 2005-ös szövetségi parlamenti választás után orosz cégekben töltött be tisztségeket, egyebek mellett elnöke lett az Oroszországot Németországgal Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat földgázvezeték-rendszer megépítésére alapított cég (Nord Stream AG) felügyelőbizottságának. A Kremlhez fűződő viszonya miatt bírálták őt pártján belül, még a kizárását is kezdeményezték a Német Szociáldemokrata Pártból (SPD). Schröder az Ukrajna elleni háború megindulása után nyomás hatására 2022 májusában megvált orosz vállalati tisztségeitől, és az SPD végül úgy döntött, nem zárja ki soraiból a volt kancellárt.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×