A kormányfő ezzel a szocialisták felé tett gesztust annak érdekében, hogy megelőzzön egy olyan bizalmatlansági indítványt, amilyennel az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség és a Marine Le Pen neve által fémjelzett Nemzeti Tömörülés két hónappal ezelőtt megbuktatta az előző, Michel Barnier által vezetett kormányt.

"Úgy döntöttem, hogy ezt a témát a szociális partnerekkel együtt rövid időre visszahelyezzük a tervezőasztalra"

- mondta az új, centrista miniszterelnök; aki általános politikai beszédében azt is hozzátette, hogy kormánya előtt "nem lesz tabu, még a nyugdíjkorhatár sem".

A 2023 tavaszán több százezres - időnként zavargásokba torkolló - tömegdemonstrációkkal vitatott nyugdíjreformot 2023 áprilisában hirdette ki Emmanuel Macron államfő. A rendelkezés legfőbb intézkedéseként 64 évre emelkedett a korábban 62 éves nyugdíjkorhatár.

A vitatott reformot azonban alkalmazni fogja a kormány a miniszterelnök szerint abban az esetben, ha a szociális partnerek három hónapon belül nem állapodnak meg a nyugdíjak finanszírozására vonatkozó alternatív megoldásról.

Ez a javaslat lehetővé teszi François Bayrou számára -, akit december közepén nevezett ki egy kisebbségi kormány élére a köztársasági elnök -, hogy az ellenzékhez tartozó baloldali pártszövetség mérsékeltebb pártja, a Szocialista Párt ne forduljon a politikája ellen, miközben a kormányát támogató centristák és a hagyományos jobboldal sem idegenedik el tőle. Ez utóbbiak a nyugdíjak hosszú távú finanszírozásának biztosítására irányuló közös erőfeszítést támogatják.

François Bayrou beszédét kedden nem követte azonnal bizalmi szavazás, de a vitában a Barnier-kormány elleni bizalmatlansági indítványt kezdeményező radikális baloldali Engedetlen Franciaország frakcióvezetője, Mathilde Panot bejelentette, hogy pártja a lehető leghamarabb bizalmatlansági indítványt nyújt be, amelyet csütörtökön vagy pénteken vizsgálhat meg a Nemzetgyűlés.

Ezt a bizalmatlansági indítványt azonban a szocialisták várhatóan nem szavazzák meg, ahogy a másik nagy ellenzéki blokk, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés sem kíván igennel szavazni rá.

Az új kormányfő beszédében leszögezte, hogy a stabilitás visszaszerzését tartja legfőbb feladatának, miután Franciaország egy évtizedek óta nem látott politikai instabilitás időszakát éli.

Bayrou a hatodik miniszterelnök Emmanuel Macron 2017-ben kezdődött elnöksége alatt, és a negyedik azóta, hogy Macront 2022-ben újraválasztották. A július 7-i előrehozott választások eredményeként háromosztatúvá vált a Nemzetgyűlés 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép köztársaságiak alakítottak szeptemberben kisebbségi kormányt; a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben maradt. Ez utóbbi két tömb buktatta meg december elején bizalmatlansági indítvánnyal az előző kisebbségi kormányt, amely a parlament megkerülésével kívánt megszorításokat bevezetni a jövő évi költségvetésben.

Az új kormány számára ezért az első kihívás a 2025-ös költségvetés elfogadása lesz, az ellenzék és a pénzpiacok nyomása mellett.

Francois Bayrou most bejelentette, hogy kormánya 2025-ben a GDP 5,4 százalékának megfelelő államháztartási hiányt céloz meg, szemben a 2024-es 6,1 százalékkal. Az Európai Unióban Franciaország a legrosszabban teljesítő tagországok közé tartozik, messze elmaradva az uniós szabályok által engedélyezett 3 százalékos felső határtól.

A miniszterelnök bejelentette egy külön alap létrehozását is, amelyet "teljes egészében az állam reformjának szentelnek", miután szerinte "az ezer állami ügynökség vagy szerv olyan labirintust alkot, amellyel egy szigorú ország aligha lehet elégedett".

A kormányfő azt is szeretné, hogy a pártok "képesek legyenek finanszírozni magukat anélkül, hogy megkerülő stratégiákhoz kellene folyamodniuk"; ezért "létre akarja hozni a demokrácia bankját, hogy a politikai pártok és kampányok finanszírozása többé ne a kereskedelmi bankok döntéseitől függjön, hanem a parlament ellenőrzése alá tartozó állami szervek felelőssége legyen".

François Bayrou a választási rendszer reformját is kilátásba helyezte az arányosság elvének bevezetésével, amely hosszú ideje a Nemzeti Tömörülés egyik követelése.