Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a Grodno melletti, a lengyel és a litván határól néhány kilométerre fekvő katonai gyakorlótéren 2020. augusztus 22-én. Az augusztus 9-i elnökválasztás óta mindennaposak a tüntetések Fehéroroszországban, mert a tiltakozók szerint Lukasenka csalással győzött.
Nyitókép: MTI/EPA/Belta pool/Andrej Sztaszevics

Így is járhat, aki Fehéroroszországban „megtér”

A fehérorosz ellenzék kilenc hónap óta először kapott hírt szerdán a 2020-ben bebörtönzött korábbi elnökjelöltjéről, Viktar Babarikáról.

A korábban a bankszektorban dolgozó, majd ellenzéki politikusként ismertté vált, és 2020 júniusa óta bebörtönzött, jelenleg 61 éves Babarika fotókon jelent meg szerdán, amelyeken lesoványodva, kopaszra nyírt fejjel, rabruhában látható. Egy rövid videófelvétel is megjelent róla, melyben üzenetet küld családjának. Viktar Babarikát korrupcióval vádolták, melyet vádlottként nem ismert be, így 2021-ben 14 év szabadságvesztésre ítélték.

Támogatói örömmel fogadták a fotókat, mivel régóta aggódtak érte, főleg egészségi állapota miatt. A Telegramon közzétett posztjukban azt írták, hogy 2023 áprilisa óta most kaptak először hírt a képviselőről. Az akkori utolsó hírek a politikus kórházba szállításáról szóltak, miután a hírek szerint megverték a börtönben.

A fotókat Roman Protaszevics hozta nyilvánosságra, aki

korábban másként gondolkodó újságíróként dolgozott, majd a négy évvel ezelőtti letartóztatása után önkritikát gyakorolt, és azóta újra szabadon, immár kormánypárti tartalmakat közöl a fehérorosz médiában.

Protaszevics tavaly novemberben egy másik ismert ellenzékit, Marija Kolesnyikovát is meglátogatta a börtönében, majd róla is publikált fotókat.

A fehérorosz ellenzék emigrációban élő vezetője, Szvjatlana Cihanouszkaja az X-en közölt üzenetében "nagy megkönnyebbülését" fejezte ki, hogy a fotókon újra láthatta Viktar Babarikát.

Fehéroroszországban a 2020. augusztus 9-i elnökválasztás óta van belpolitikai válság. A vitatott tisztaságú választáson az országot 1994 óta irányító Aljakszandr Lukasenkát hirdették ki hivatalosan elnöknek a szavazatok 80,1 százalékával. Az ellenzék százezres tüntetéseken tiltakozott, de Lukasenka nem volt hajlandó lemondani, és közelebbről meg nem nevezett alkotmányreformokat ígért. Az országban politikai okokból bebörtönzött politikusok, újságírók és emberi jogi aktivisták számát mintegy 1500-ra teszik, és Cihanouszkaja férje, Szjarhej Cihanouszki is közöttük van, aki egyes, nem megerősített hírek szerint már nem él.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Kijött a lista: ez most a világ 10 legerősebb hadserege

Kijött a lista: ez most a világ 10 legerősebb hadserege

2025-ben is kiadta azt a listát a Global Firepower (GFP), melyen a világ országait rangsorolják aszerint, hogy különféle számokban kifejezhető mutatók alapján mennyire rendelkeznek ütőképes haderővel. A lista leglátványosabb változása, hogy Kína immáron holtversenyben van az eddig egyértelmű második helyezett Oroszországgal, az orosz harcjármű-állomány pedig az ukrajnai háború miatt alaposan megcsappant. A listát sok kritika éri amiatt, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe azokat a számban nem mérhető tényezőket, melyek akár háborúdöntők is lehetnek, ilyen a technológiai színvonal, a képzettség vagy a parancsnoki lánc szervezettsége, mindenesetre egyfajta érdekességként érdemes lehet végigfutni a GFP új összesítésén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×