Infostart.hu
eur:
380.79
usd:
326.43
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
A Vatikáni Média képén Ferenc pápa (b) Justin Welby canterburyi érseket, az anglikán egyház legfőbb vallási méltóságát (j) és az egyház vezetőit fogadja a Vatikánban 2024. május 2-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Vatikáni Média

Csúnya ügy miatt távozott az anglikán egyház legfőbb vallási vezetője

Hivatalosan is távozott tisztségéből Justin Welby, Canterbury érseke, az anglikán egyház eddigi első számú vallási vezetője. Keddtől átmenetileg Stephen Cottrell, York érseke áll az anglikán világunió élén.

Welby - aki hétfőn töltötte be 69. életévét - tavaly novemberben jelentette be lemondását, miután kiderült, hogy egy évtizeddel ezelőtt szemet hunyt egy brutális gyermekbántalmazási bűncselekmény felett, amelynek gyanúsítottja John Smyth néhai ügyvéd és egyházi személyiség volt.

Lemondását bejelentő akkori közleményében Welby úgy fogalmazott: amikor 2013-ban tudomására hozták, hogy Smyth-t mivel gyanúsítják, és értesült arról, hogy a rendőrséget is értesítették az ügyről, helytelenül úgy gondolta, hogy az ügyben "megfelelő megoldás" születik majd.

Az érsek közölte: egyértelművé vált számára, hogy személyes és intézményi felelősséget kell vállalnia a 2013 óta eltelt időszakért, miután az időközben elkészült vizsgálati jelentés feltárta "az ügy elhallgatására szőtt konspirációt".

A novemberben közzétett 253 oldalas jelentés szerint John Smyth - aki ügyvédi munkája mellett keresztény fiatalok vallásos nevelésével és táboroztatásával is foglalkozott -

az 1970-es és az 1980-as években 130 gyereket vetett alá brutális fizikai, szexuális és lelki bántalmazásnak. A jelentés szerint az ügy a brit kriminalisztika egyik legsúlyosabb gyermekbántalmazási bűncselekménye.

A tanulmányban idézett beszámolók szerint Smyth a nyári táborokból kiválasztott fiatalok közül nem egyet vadállati kegyetlenséggel ütlegelt, volt olyan gyerek, akire néhány hónap leforgása alatt 14 ezer botütést mért.

Az ütlegelések sokszor komoly vérveszteséget okoztak, és a sérültek közül többen maradandó testi károsodásokat szenvedtek.

Smyth 2018-ban, a dél-afrikai Fokvárosban halt meg, és bár akkor már rendőrségi vizsgálat folyt ellene, soha nem vonták büntetőjogi felelősségre.

Az ügyről nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentés személyesen bírálta Justin Welbyt, leszögezve, hogy ha az anglikán egyház vallási vezetője már 2013-ban - amikor az ügy a tudomására jutott - hathatósan kezdeményezte volna a bűncselekmények hatósági kivizsgálását, Smyth-t évekkel ezelőtt felelősségre lehetett volna vonni.

Welby éppen 2013-ban került az anglikán egyház élére Canterbury 105. érsekeként, és bár a rendőrség már akkor tudott a gyerekbántalmazási ügyről, a jelentés szerint sem Welby, sem más anglikán vezetők nem nyújtottak be hivatalos feljelentést Smyth ellen.

A teljes körű rendőrségi vizsgálat is csak 2017-ben kezdődött, miután a Channel 4 brit közszolgálati televízió dokumentumfilmben leplezte le a Smyth által elkövetett bűncselekményeket.

Az ötgyermekes Justin Welby személyében egy volt üzletember vette át 2013-ban a világszerte 77 millió hívőt számláló anglikán unió vallási vezetőjének tisztségét. Welby ugyanis egyházi szolgálata előtt az Elf Acquitaine, illetve az Enterprise Oil nevű olajipari cégeknél töltött be vezető állásokat. Azután fordított hátat az üzleti világnak és lépett egyházi pályára, hogy első leánygyermeke 1983-ban, héthónapos korában Franciaországban autóbaleset áldozatává vált.

Canterbury érsekeként Justin Welby koronázta meg 2023 májusában a jelenlegi brit uralkodót, III. Károly királyt, aki az anglikán egyház főkormányzója és e tisztségében legfőbb világi vezetője.

Canterbury új érsekének megválasztása igen összetett folyamat, és a várakozások szerint legalább őszig eltart.

(A nyitóképen: Ferenc pápa Justin Welby canterburyi érseket, az anglikán egyház legfőbb vallási méltóságát - a képen jobbra - és az egyház vezetőit fogadja a Vatikánban 2024. május 2-án.)

Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×