Infostart.hu
eur:
366.76
usd:
328.15
bux:
141827.41
2026. október 7. szerda Amália
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) és Donald Tusk lengyel miniszterelnök kétoldalú biztonsági megállapodás aláírt példányait mutatja a varsói kormányfői hivatalban 2024. július 8-án, az Ukrajna elleni orosz háború harmadik évében.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Rafal Guz

Lengyel vélemény: Ukrajna nem tehet engedményeket Oroszországnak a majdani béketárgyaláson

A lengyel miniszterelnök az ukrán elnökkel folytatott tárgyalásán beszélt erről.

Ukrajnának semmi oka sincs arra, hogy engedményeket tegyen Oroszországnak abban az esetben, ha béketárgyalásokra kerülne sor, Lengyelország pedig jelenleg nem tervezi, hogy katonákat küldjön Ukrajnába - jelentette ki kedden, a nyugat-ukrajnai Lembergben (Lviv) tett látogatásán a lengyel miniszterelnök, miután tárgyalásokat folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Donald Tusk a sajtónak nyilatkozva kijelentette, hogy "Oroszországnak újra kellene gondolnia a cselekedeteit, hiszen ő támadta meg Ukrajnát". Hangsúlyozta, hogy "ez csak úgy érhető el, ha Ukrajna a béketárgyalások kezdetéig is teljes körű támogatásban és szolidaritásban részesül".

A lengyel miniszterelnök hangsúlyozta azt is, hogy "Lengyelországot és Ukrajnát nemcsak a mindkét országra jellemző mély igazságérzet, hanem geopolitikai érdekeik is összekötik, a lengyel és az ukrán emberek pedig mindenkinél jobban értik, hogy az Ukrajna ellen indított orosz agresszió igazságtalan".

Nyugati békefenntartó katonák esetleges Ukrajnába küldéséről szólva Tusk azt mondta: "ennek feltételeit nagyon körültektintően és alaposan át kell gondolni, de az a legfontosabb, hogy mindent megtegyünk a jövőbeni béketárgyalások végső feltételeinek a kidolgozásáért Ukrajna és az egész európai kontinens biztonságának biztosítása szempontjából".

"Ma Lengyelországban nem tervezzük, hogy katonákat küldjünk bárhová" - szögezte le.

Szólt arról is, hogy Ukrajna továbbra is számíthat Lengyelország segítségére a védekező háborúját és tervezett NATO-tagságát illetően, "ám ez a segítség nem terjedhet ki bármire, mert Lengyelország maga is fenyegetésnek és megosztó törekvéseknek van kitéve". A NATO-csatlakozással kapcsolatban kijelentette: a tagsághoz vezető út nem lesz könnyű, de megígérte, hogy Lengyelország a január elsején kezdődő féléves európai uniós elnöksége alatt mindent igyekszik megtenni, ami tőle telhető, hogy elősegítse és felgyorsítsa ezt a folyamatot.

Címlapról ajánljuk
Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×