Magas készültségbe helyezték a tajvani hadsereget, miután Kína átfogó légi korlátozásokat vezetett be keleti partjainál.Tajpej azt is bejelentette, hogy kínai hadihajókat és a parti őrség hajóit észlelték a Tajvani-szoros közelében és a Csendes-óceánon. A tajvani hatóságok válaszul bejelentették, hogy "harckészültségi manővereket" tartanak, és megemelt készültségbe helyezik fegyveres erőiket.

"Megszokott, hogy ha valami történik a világban, ami Kínának nincsen az ínyére, akkor hajókat von össze, berepüléseket hajt végre, és egyfajta ilyen erődemonstrációt tart" – mondta az InfoRádióban Salát Gergely. A Kína-szakértő szerint erre most két oka is volt Pekingnek, az egyik, hogy Laj Csing-tö tajvani elnök a múlt héten érkezett vissza csendes-óceáni körútjáról, ez volt az első külföldi látogatása májusi hivatalba lépése óta. Peking határozottan elítélte a körutat, mert ellenez minden hivatalos kapcsolatot Tajpej és más kormányok között. Laj az Egyesült Államok két területére, Hawaiira és Guamra is elutazott, ahol több stratégiai fontosságú katonai támaszpont található. A tajvani elnök útján telefonon beszélt az amerikai képviselőház elnökével, Mike Johnsonnal is. A másik pedig Donald Trump győzelme: a megválasztott amerikai elnöknek üzent Kína az erődemonstrációkkal, hogy ne tegyen olyasmit Tajvan ügyében, ami nem Peking kedvére való.

Salát Gergely emlékeztetett, hogy a kínaiak már korábban kijelölték a vörös vonalakat, ilyen lenne Tajvan diplomáciai elismerése, vagy egy hivatalos találkozó Donald Trump és a tajvani elnök között. Ezek átlépése a szakértő szerint azonnal háborút okozna. A helyzetet szerinti tovább élezi, hogy Trump hajlamos a különböző vörös vonalak átlépésére, ráadásul "héjákkal" vetette körül magát Kína-ügyben, mert a nemzetbiztonsági főtanácsadója, a külügyminisztere, a hadügyminisztere mind meglehetősen ellenséges Kínával. Szerinte tudna olyasmit tenni Trump, ami nagyon zavarná a kínaiakat. Ilyen például a fegyvereladás Tajvannak, az Egyesült Államok mindig is adott el high-tech fegyvereket Tajvannak, most a Biden-adminisztráció utolsó lépései egyikeként is sor kerül erre, de vélhetően ezzel Trump sem szakít majd, és ez a kínaiaknak nem tetszik.

Salát Gergely szerint most megmondhatatlan, hogy az ellentétek fokozódhatnak-e háborús helyzetig, de felhívta a figyelmet arra, hogy a kínaiak által kijelölt vörös vonalak egyértelműen háborúhoz vezetnének.

"Ha Tajvan kikiáltaná a függetlenségét, vagy az Egyesült Államok elismerné a Kínai Köztársaságot, Tajvant önálló államként, az lényegében automatikusan háborúval járna, mert a kínai vezetést egy törvény kötelezi erre, az úgynevezett elszakadásellenes törvény alapján ilyenkor automatikusan meg kell támadniuk Tajvant"

– mondta a sinológus, és hozzátette, kiszámíthatatlan, mire készül Donald Trump, de azt egyértelműnek tartja, hogy Tajvant is egyfajta kártyalapként kezeli a nagy játszmájában, ezért lehetnek még váratlan húzások a részéről.

A feszültségek kezelését nem segíti az sem, hogy leépítették a Peking és Washington közötti informális kapcsolatokat, noha éppen idén állt helyre a hadseregek közötti kommunikáció, mert egy Biden–Hszi megbeszélés értelmében már felhívhatják egymást a tábornokok. Salát Gergely szerint viszont ez ellen hat, hogy Donald Trump egy fő ígérete a mélyállam leépítése, ami éppen azt célozza, hogy tábornokok, politikusok, miniszterek ne tudják az elnök akaratát meghiúsítani, és ne tudjanak a háttérben alkukat kötni a potenciális ellenféllel.

A szakértő jelezte, hogy ez már a harmadik kínai mozgósítás a térségben, ilyenkor felvonulnak nagy erőkkel, gyakorlatoznak, majd visszamennek a bázisaikra. "Ez egy hullámvasút. A feszültség nem oldódik meg, de vannak nyugodtabb időszakok, meg feszültebb időszakok. Most a következő néhány nap feszültebb lesz, de arra nem kell számítani, hogy Kína megtámadná most a következő napokban a Tajvant, annál sokkal nagyobb előkészületekre lenne szükség" – mondta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.