Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.26
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Beszállnának a kínaiak a magyar-szerb olajvezeték építésébe is

Magyarország már a kínai befektetések első számú célpontjává vált Európában, így tavaly a kelet-ázsiai országból a kontinensre irányuló beruházások 44 százaléka hazánkba érkezett - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Pekingben.

A tárcavezető a kínai kollégájával, Vang Jivel folytatott egyeztetését követően kiemelte, hogy ez volt a huszonegyedik személyes találkozójuk, ami mutatja, hogy a két ország mekkora jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatoknak.

"A kínai és a magyar kormány is egyformaképpen fontosnak tartja ezen együttműködés fejlesztését (..) Magyarország már eddig is nagyon sokat profitált ebből az együttműködésből, és jó hír az, hogy a kínai kormány a jövőben is fenn kívánja tartani az együttműködést és annak magas színvonalát" - mondta.

Üdvözölte a két ország között létrejött átfogó stratégiai partnerséget, amelynek eredményeit szerinte napi szinten tapasztalni. "Jelenleg Magyarország az Európába irányuló kínai beruházások első számú célpontja. A tavalyi évben az Európába irányuló kínai beruházások 44 százaléka Magyarországra érkezett" - húzta alá. Hivatali partnere szerint a kínai vállalatok jól érzik magukat Magyarországon, annak köszönhetően, hogy hazánk a gazdasági semlegesség stratégiáját követve mind a keleti, mind a nyugati beruházásoknak otthont biztosít. "Mi nem diszkriminálunk egy beruházót sem csupán azért, mert valamelyik égtáj felől érkezett hozzánk Magyarországra. Mindazok a beruházók, akik tiszteletben tartják a magyar törvényeket és szabályokat, szabadon működhetnek Magyarországon" - szögezte le.

Jelenleg több mint 4000 milliárd forintnyi értékben zajlanak nagy kínai beruházások Magyarországon, amelyek munkahelyek tízezreit hozzák létre, s biztosítják a következő évek gazdasági növekedésének alapját.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a turisták száma folyamatosan bővül a két ország között, idén a kínai látogatók által Magyarországon eltöltött vendégéjszakák száma már meghaladta a koronavírus-járvány előtti csúcsot. Ezért megkezdik a tárgyalásokat a légiközlekedési együttműködés módosításáról, amellyel azt célozzák, hogy

tovább növeljék a kínai nagyvárosok és Budapest között közlekedő járatok számát a jelenlegi heti huszonegyről.

Emellett a felsőoktatási együttműködést is szorosabbra fűzik azáltal, hogy immár a hatodik Konfuciusz Intézetet is létre fogják hozni Magyarországon, ezúttal a Győri Egyetemen.

Érintette a mezőgazdasági együttműködés fejlesztését is, kiemelve, hogy az illetékes munkacsoportok megtartották az első üléseiket, amelyek célja az, hogy újra lehessen magyar baromfit és magyar sertést exportálni Kínába, ehhez úgynevezett regionalizációs megállapodást kellene kötni.

"Hasonlóképp, folytatjuk a háromoldalú magyar-kínai-szerb együttműködést. Ugye a Budapest-Belgrád vasútvonal építése sikertörténet. Erre alapozván egy nagy közúti határátkelőhely építését készítjük elő Magyarország és Szerbia határán, a röszkei térségben, amely szándékaink szerint Európa legnagyobb és legmodernebb határátkelője lehet.

Valamint a Magyarországot Szerbiával összekötő kőolajvezeték építését is háromoldalú lapon lenne a legjobb végrehajtani"

- tudatta.

A miniszter arról számolt be, hogy a józan ész alapjára kell helyezni az Európai Unió és Kína kapcsolatát is. Ennek kapcsán bírálta a kínai elektromos autóiparral szemben bevezetett vámokat, mondván, hogy azok veszélyesek az európai versenyképességre és gazdaságra nézve. "Kínai külügyminiszter kollégám világosan elmondta, hogy ők a tárgyalások hívei, tehát a tárgyalásokkal szeretnék jobbá, hatékonyabbá tenni az európai-kínai együttműködést. Én azt gondolom, az Európai Unió nem térhet ki ezen tárgyalások elől" - vélekedett.

Végül érintette az ukrajnai háborút is, és aggodalmát fejezte ki az eszkaláció erősödő veszélye miatt, ugyanis folyamatosak a "felelőtlen nyilatkozatok és döntések", amelyek nyomán egyre nagyobb pusztítást okozó fegyvereket vetnek be a harctéren. "Magyarország és Kína is a békepárti tábort erősíti. Magyarország és Kína is felemeli a hangját a béke érdekében. Egyetértünk abban, hogy az eszkalációt el kell kerülni" - jelentette ki.

"Kevesebb mint két hónap van hátra január 20-ig. Bízunk abban, hogy Trump elnök úr béketeremtési kísérletei sikeresek lesznek. Ehhez viszont az kell, hogy addig senki ne lehetetlenítse el ezen reménybeli békekísérletek sikerét" - tette hozzá.

Illetve közölte, hogy

dolgoznak a Béke Barátai csoport felépítésén az ENSZ-ben, és abban is egyetértés volt, hogy soha nem volt annyira aktuális a kínai-brazil békejavaslat, mint most.

"Magyarország és Kína közösen emeli fel a hangját a jövőben is a béke érdekében" - hangsúlyozta.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×