A luxemburgi székhelyű uniós bíróság pénteken közzétett határozatában megállapította, hogy az Európai Bizottság megsértette a nyugat-szaharai nép önrendelkezési jogát azzal, hogy kereskedelmi megállapodásokat kötött Marokkóval.
Marokkó 1975-ben annektálta Nyugat-Szaharát. A 266 ezer négyzetkilométeres, foszfátban és halban, illetve feltehetőleg olajban is gazdag területen az annak függetlenségéért küzdő Polisario Front mozgalom kikiáltotta a Szaharai Demokratikus Arab Köztársaságot, és fegyveres harcot indított az államalakulat önrendelkezéséért a szomszédos Algéria támogatásával.
Az EU 2019-ben halászati és mezőgazdasági megállapodásokat kötött Marokkóval, amelyek a Nyugat-Szaharából származó termékekre is kiterjedtek.
A bíróság pénteki ítélete szerint "a nyugat-szaharai nép beleegyezése a megállapodás végrehajtásába a feltétele azon határozatok érvényességének, amelyekkel az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács az EU nevében jóváhagyta az egyezményt."
A határozat hozzáteszi: habár az Európai Bizottság folytatott konzultációkat a megállapodás megkötését megelőzően, ez a folyamat azonban "nem a nyugat-szaharai népet vonta be, hanem az ott jelenleg tartózkodó lakosokat, függetlenül attól, hogy a nyugat-szaharai néphez tartoznak-e vagy sem." Mivel e nép jelentős része jelenleg e területen kívül él, ez a konzultációs eljárás nem volt alkalmas arra, hogy megállapítsa nyugat-szaharai nép beleegyezést a kereskedelemi egyezménybe - olvasható a határozatban.
A bíróság azt is kimondta, a Nyugat-Szaharában termelt paradicsom és dinnye címkézése során az eredeti származási helyet kell feltüntetni. "A címkézésen kizárólag Nyugat-Szaharát lehet feltüntetni ezen áruk származási országaként, kizárva minden Marokkóra való utalást, hogy elkerülhető legyen a fogyasztók megtévesztése" - mondta ki a bírósági határozata.
Frissítés: A Marokkói Királyság közölte, hogy az EU Bíróságának döntésében nem tartja magát részesnek, az az Algéria által támogatott Polisario Frontot érinti. Marokkó egyik eljárási szakaszban sem vett részt, következésképpen nem tekinti magát érintettnek a döntésben” – áll az illetékes minisztérium sajtóközleményében, amely szerint a határozat mindazonáltal "nyilvánvaló jogi hibákat és gyanús ténybeli tévedéseket tartalmaz".