Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Moszkvai katonai parádé.
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

Már az oroszoknak is kezd elegük lenni a drága háborúból

Erősen megosztotta az orosz társadalmat az, hogy az ország vezetése jövőre a költségvetés több mint negyven százalékát hadi kiadásokra akarja költeni.

Oroszország jövőre teljes költségvetésének több mint 40 százalékát akarja a hadseregre költeni, többet, mint amennyit jóléti és szociális kiadásokra, illetve oktatásra fordítana. A moszkvai vezetés elképzelése alaposan megosztotta a közvéleményt.

Míg vannak akik jogosnak tartják a katonai kiadások növelését, mások tiltakoznak ellene, és nem akarják, hogy az ország több pénzt fordítson az ukrajnai konfliktusra. De bármi legyen is az emberek véleménye, a többség mindenképpen kénytelen lesz szembe nézni az életszínvonal csökkenésével- írja a Kyiv Post, angol nyelvű ukrán portál.

"Ez felháborító" - nyilatkozta egy Irina keresztnevű, 80 éves nyugdíjas, az AFP-nek.

"Véget kell vetnünk ennek a háborúnak, mert bűncselekmény, hogy erre fordítják a költségvetés nagy részét" -hangoztatta az idős asszony a francia hírügynökség moszkvai tudósítójának.

A jövőre tervezett büdzsé ismertetése előtt az orosz vezetés azt ígérte, hogy jelentősen növelni fogja a szociális kiadásokat is. Ellenben a haderőre kétszer annyit akarnak fordítani, mint a jóléti kiadásokra és ez csak úgy lehetséges, ha más területektől vesznek el pénzt.

"Az ország lakossága nem él olyan jól" - mondta egy másik, 68 éves nyugdíjas az AFP-nek. „Általában ellenzem a katonai akciókat bármely országban. Szégyen, ami itt folyik” – közölte keserűen a Moszkvában élő asszony.

Az Ukrajna elleni inváziót követően a Kreml fokozatosan haditermelésre állította át az ország gazdaságát és egyre több pénzt fordította fegyverekre, illetve a katonák fizetésére - emlékeztetett a kijevi hírportál. Ez a nagyarányú költekezés kezdetben jelentős élénkülést hozott és ideig-óráig ellensúlyozta a nyugati szankciók okozta károkat. De megugrott az infláció, és ez a legtöbb orosz számára intő jel, ugyanis bennük még élénken él a Szovjetunió összeomlását követő gazdasági válság és az azzal járó szörnyű pénzromlás emléke.

"A nyugdíj semmire sem elég. Se ennivalóra, se orvosra, se gyógyszerekre"

- panaszkodott egy idős asszony a 24 ezer rubelnyi (kb. 93500Ft) havi bevételére. "Ez csak aprópénz és szégyen, hogy ennek az országnak nincs elég pénze az idősekre, vagy a gyerekekre" - tette még hozzá.

A Kreml elképesztő mértékben akarja növelni a hadi kiadásokat. A jövőre tervezett 13 ezer milliárd rubelt meghaladó (több mint 52 ezer milliárd forintnyi) katonai költségvetés 30 százalékos éves emelést jelent, amire a hidegháború vége, és a Szovjetunió széthullása óta nem volt példa. Ennek dacára mégis sokan támogatják a Putyin kormányzat tervét.

"Ha ezt nem a tudományos kutatásoktól, az egészségügytől, vagy az oktatástól veszik el, akkor egyetértek a katonai kiadások fokozásával" - nyilatkozta a francia hírügynökségnek egy 49 éves moszkvai ügyvéd. Egy másik, az ötvenes éveiben járó férfi is azt mondta, hogy

a jelenlegi helyzetben teljesen érthető, ha Oroszország többet költ a haderejére.

„Többet kell költenünk a védelmünkre, mert a NATO fenyeget bennünket" toldotta meg ezt a véleményt egy fiatal informatikus. "Valamit tennünk kell, és más lehetőségünk nincs" - érvelt a moszkvai férfi.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×