Infostart.hu
eur:
385
usd:
328.34
bux:
121282.66
2026. január 21. szerda Ágnes
HUAIBEI, CHINA - AUGUST 28: Workers produce cloth bags to be exported to Japan at the workshop of a luggage factory on August 28, 2024 in Huaibei, Anhui Province of China. (Photo by Wan Shaochao/VCG via Getty Images)
Nyitókép: Getty Images

Drasztikus eszközhöz nyúlnának a japán miniszterelnök-jelöltek, forronganak a dolgozók

A kormányfői posztért zajló versenyben két aspiráns is a munkaerő-piaci reformok kérdését helyezte előtérbe, és a japán munkaügyi szabályok enyhítését szorgalmazza, amelyek évtizedek óta jellemzik a távol-keleti ország vállalati kultúráját.

Legkorábban szeptember végén dőlhet el, ki veszi át a posztjáról lemondó Kisida Fumiótól a Liberális Demokrata Párt (LDP) és egyben a japán kormány vezetését. A korábbi környezetvédelemért felelős miniszter, Shinjiro Koizumi, valamint a digitális ügyekért felelős miniszter, Taro Kono is indul a kormányfői tisztségért. A kampány során mindketten kiemelten foglalkoznak a munkaerő-piaci reformok kérdéseivel, és egyetértenek abban, hogy enyhíteni kellene a szerintük túl merev japán munkaügyi szabályokon – írja a Portfolio a Reuters beszámolója alapján.

A kritikusok szerint a jelenlegi szabályozás akadályozza a munkaerő mozgását a hagyományos ágazatokból a fejlődő szektorokba. A volt japán miniszterelnök, Junichiro Koizumi fia, Shinjiro Koizumi úgy véli, a korábban bemutatott munkaerő-piaci reform hiányos, több problémát nem vagy csak felületesen érint, továbbá az elbocsátási szabályok felülvizsgálatát szorgalmazza. Taro Kono pedig kártérítési keretet hozna létre az elbocsátott munkavállalók támogatására.

Mindketten megkönnyítenék a vállalkozások számára a munkavállalók felvételét és elbocsátását.

Az elbocsátási szabályok felülvizsgálata politikailag rendkívül érzékeny téma Japánban. Nemzetközi szervezetek – köztük az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) – már régóta bírálják a japán államot a foglalkoztatás rugalmatlansága miatt, amely megítélésük szerint hozzájárul az alacsony munkatermelékenységhez és az új vállalkozások alacsony belépési arányához.

A japán munkavállalók átlagosan 12,3 évig dolgoznak egy munkahelyen, ezzel szemben az amerikaiak csak 4,1 évig, míg a németek 9,7 évig.

Az elbocsátásra vonatkozó japán jogszabálytervezet sokak szerint homályos, de a bíróság meghatározott több kritériumot is. Például arra köteleznék a munkaadókat, hogy

hiteles dokumentumokkal, gazdasági mérleggel bizonyítsák, ha leépítésre van szükség takarékossági vagy egyéb okokból,

továbbá ilyen esetben igazolniuk kell azt is, hogy mindent megtettek az elbocsátások elkerülése érdekében, mégsem maradt más választásuk, mint az eltanácsolás.

A reformjavaslatok heves ellenállást váltottak ki a szakszervezetek képviselőiből és egyes konzervatív törvényhozókból. Tomoko Yoshino, a Rengo nevű, legnagyobb japán szakszervezeti szövetség elnöke kijelentette: határozottan ellenzi a szabályok lazítását, amelyek lehetővé tennék a vállalatoknak, hogy bármikor szabadon elbocsássák munkavállalóikat.

A reformok támogatói szerint viszont most nagyobb esély van a változásra, mint korábban. Takeshi Niinami, a Suntory Holdings japán szeszipari vállalatcsoport vezérigazgatója üdvözölte a kérdés felvetését. „Ezeket a szabályokat a háború utáni, gyártásközpontú gazdasági fellendülés idején hozták létre, és felül kell vizsgálni azokat” – jegyezte meg a vállalatvezető.

Címlapról ajánljuk
Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Az a focista válik igazán meghatározó szereplővé – főleg Angliában –, aki időben felveszi a ritmust, jól beilleszkedik, sokan követik őt a közösségi platformokon és tömegesen megvásárolják a mezét – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, a Tóth Alexéhez hasonló transzferekhez komoly nemzetközi kapcsolatok szükségesek, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy sportmenedzsment szempontjából is sokat fejlődött a magyar futball.

Agrárkamara: a Mercosur-megállapodás csak az egyik tragédia, amely a mezőgazdaságra zúdul

Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külügyekért felelős alelnöke az InfoRádióban kedden elmondta, egy hete még semmi esélyt nem adott volna, hogy a gazdák nyomásgyakorlása eredményt hoz, de egy hét alatt jelentős változás történt az európai közvéleményben.
Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Rég látott leolvadást tapasztalhattak a keddi kereskedésben a befektetők. Nagyon úgy tűnik, hogy ezúttal is a geopolitikai fejlemények határozzák meg a befektetők hangulatát és Donald Trump amerikai elnök megint hathatósan tett (Grönland, vámok, új kereskedelmi háború) azért, hogy hivatalba lépésének első évfordulóján emlékezzenek rá, a piacok és a befektetők egyaránt. A részvényeket mindenhol adták a befektetők, a volatilitást jelző index látványosan megmozdult, a dollárt ütni kezdték, az amerikai kötvényhozamok emelkednek, az arany új csúcsra menetelt. A "Sell America" kereskedési stratégia megint felsejlik, ilyen legutóbb tavaly áprilisban történt, Trump vámbejelentéseinek idején.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×