Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.6
bux:
122011.12
2026. január 16. péntek Gusztáv
Thai soldiers stand in row.commando soldiers in camouflage uniforms gun in hand,close up of army and preparation for battle.
Nyitókép: toodtuphoto/Getty Images

Kaiser Ferenc: nem fenyegeti Európát orosz támadás, de a haderőt nem is ezért muszáj fejleszteni

Nem zárható ki, hogy Oroszország megtámadja Európát, de azért nagy téteket nem tennék rá – mondta biztonság- és védelempolitikai szakértő, de hozzátette, elkerülhetetlen az európai haderő fejlesztése, ha Európa hosszabb távon hatalmi tényezőként próbál megmaradni a nemzetközi kapcsolatokban.

Andrius Kubilius litván védelmi és űrkutatási ügyekért felelős biztosjelölt szerint az Európai Uniónak fel kell készülnie arra, hogy Oroszország néhány éven belül megtámadja. Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint a litván politikus aggodalma érthető, hiszen a balti országoknak van elég rossz történelmi tapasztalatuk az orosz birodalommal, és ehhez hozzájárul a jelenlegi moszkvai retorika is, de a biztonság- és védelempolitikai szakértő szerint a fenyegetés nem valós, ennek ellenére az Európai Uniónak sürgősen meg kell erősítenie a katonai képességeit.

"Én nem gondolnám, hogy józan észérvek mentén Oroszország meg óhajtana támadni Európát, de hozzá kell tenni, azt se gondoltam volna, hogy Ukrajnát meg fogja támadni, az autoriter rezsimek, illetve a diktátorok gondolkodásmódja nem mindig harmonizál a józan ésszel. Tehát

kizárni nem zárható ki, hogy Oroszország megtámadja Európát, de azért nagy téteket nem tennék rá"

– mondta Kaiser Ferenc, és jelezte, Moszkva jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy ezt megtegye.

Arra azonban felhívta a figyelmet a szakértő, hogy Európa védelmi és hadereje alaposan meggyengült 1991 óta, és erre már az ukrán háború nehézségei is rávilágítottak. Ezért nem egy esetleges Oroszország elleni háború miatt kell Európának megerősíteni a katonai képességeit, hanem azért is, mert ahhoz, hogy komolyan vehető hatalom legyen, egyelőre az úgynevezett globális erőkivetítési képességei hiányoznak.

"Arra az ukrajnai háború rávilágított, hogy alaposan fel kell pörgetni az európai fegyvergyártást. Ez annál is inkább fontos, mert ha nagyobb mennyiségben gyártunk, és több az üzem, akkor lejjebb megy az ár, mert jelenleg ezen a piacon nincs versenyhelyzet, és pofátlan magas szintig is tudják emelni az árakat" – magyarázta Kaiser Ferenc, és jelezte, az orosz–ukrán háború megmutatta, hogy óhatatlan anyagháborúvá alakulhat egy modern konfliktus is, amiben az is számít, hogy ki mennyi tüzérségi lőszert, repülőeszközt, légibombát, rakétát, harckocsit képes legyártani, és ebből a szempontból Európa nem áll jól nemcsak Oroszországgal, hanem Kínával, az Amerikai Egyesült Államokkal vagy akár Indiával is összevetve.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy azért is elkerülhetetlen az európai haderők átfogóbb korszerűsítése, mert mind az orosz–ukrán konfliktus, mind a gázai háború rávilágít arra, hogy azok fegyverrendszerek többsége, amit még az európai haderők használnak, már nem biztos, hogy egy modern háborúban helyt tudnának állni.

"Európának a jól felfogott önvédelmi érdekéből is szükséges, hogy alaposan korszerűsítse és fejlessze a haderőit. Erről nem beszélt a biztosjelölt, de

egy ütőképes közös európai haderő felállítása, ami szavak szintjén már régóta cél, elkerülhetetlen, ha Európa hosszabb távon hatalmi tényezőként próbál megmaradni a nemzetközi kapcsolatokban"

– értékelt a biztonság- és védelempolitikai szakértő.

Kaiser Ferenc kitért arra is, hogy Moszkva nem vesz részt a második békekonferencián sem, és ez nem meglepő szerinte, mert Moszkva jó ideje azt kommunikálja, hogy a realitások talajáról kell kiindulni, azaz alapfeltétel a jelenlegi területi felosztás. Ugyanakkor most az sem kényszeríti az oroszokat a tárgyalóasztalhoz, hogy támadásban vannak a fronton, a kurszki ukrán betörést leszámítva az orosz csapatok kezében van a kezdeményezés, sőt már Kurszk térségében is ellentámadásban vannak, és esetenként a napi két-háromszáz métert meghaladó tempóban is képesek előretörni. Az ukránok nem tudják feltartóztatni az előrenyomulást, az oroszoknak pedig most nem számít, hogy egy-egy faluért akár 400-500 katonát is feláldoznak.

"Oroszországnak ez belefér, Moszkva kivár, mindenképpen megvárják az oroszok az amerikai elnökválasztást, mert nagyban befolyásolni fogja az orosz döntéseket, hogy januártól négy évig kivel kell számolni.

Moszkvát nem sürgeti semmi, Ukrajna van szorongatott helyzetben"

– magyarázta a szakértő, és hozzátette, a békekonferencián eleve olyan országok lesznek zömmel, amelyek amúgy sem azonosulnak az orosz állásponttal, míg Moszkva barátait ezek a konferenciák hidegen hagyják.

"Egy tűzszünet sem valószínű jelenleg. De az a faramuci helyzet, hogy ha Ukrajna indítana egy sikeres ellentámadást, akkor ő is egyből alábbhagyna a nagy békekonferenciázással, mert aki éppen nyerésre áll, egyből nem annyira hajlamos megegyezni" – mondta Kaiser Ferenc.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×