Az Egyesült Államok után több latin-amerikai ország is az ellenzéki jelöltet, Edmundo Gonzálezt ismeri el a venezuelai elnökválasztás győztesének, nem pedig a Caracasban hivatalosan kihirdetett Nicolas Madurót. Az Európai Unió is fenntartásait hangoztatta a választás tisztaságával kapcsolatban.
Nagy Sándor Gyula az InfoRádió Aréna című műsorában kifejtette, hogy Venezuela világpolitikai jelentőségét két tényező biztosítja. Az egyik az olajtartalék, ugyanis az ország rendelkezik a legnagyobb, ismet olajkészletekkel, csakhogy a kitermelés ehhez képest sehol sincs. A Latin-Amerika-kutató emlékeztetett, hogy 15 évvel ezelőtt nagyjából kétmillió hordó olajat termeltek ki naponta Venezuelában, ennek a nagyságrendjét mutatja, hogy Szaúd-Arábia 7-8 milliót termel ki naponta, miközben jelenleg 400 ezer hordónál tart Venezuela, de volt ez szám 200 ezer hordó is.
A másik ok, amiért a térségben komolyan veszik az országot, az a politikai megfontolás. "Hugo Chavez venezuelai elnök fémjelezte a földrészen a baloldali hullámot, amelynek a keretében hatalomra került 2002-ben a brazil elnök, Lula, vagy a Kirchner család Argentínában, és ennek ő volt az oszlopos tagja, ő támogatta pénzzel, fegyverrel és olajjal ezeket a rendszereket. Most ez a rendszer recseg-ropog" – mondta a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, és felidézte, hogy Venezuela a Chavez alatt demokratikus formából az elnök halála és az addigi alelnök, Nicolas Maduro előrelépése egy nicaraguai, kubai típusú autoriter rendszerré alakult át, amelyben "az ellenzék már nem győzhet, akkor sem, ha a leadott szavazatok ezt mutatják. Sztálin óta tudjuk, hogy az nyer, akinek a barátai számolják a szavazatokat, ez teljes mértékben így van Venezuelában."
Nagy Sándor Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy a Chavez idején az olajbevételekre épülő gazdaság mára összeomlott, mert a központilag biztosított lakhatást, a dollárcentekbe kerülő benzinárat, a fogyasztási cikkel után járó ártámogatást az olajárak csökkenése miatt nem tudták szinten tartani, csak hatalmas hitelekből, így az ország eladósodott, és csak egy darabig tudott a piacról hitelt felvenni, majd "egy idő után már csak az elvbarátok, Kína, Oroszország adott dollármilliárdos nagyságrendben hiteleket, amit kőolajban törleszt Venezuela".
Szövetségesekből ellenfelek
Az ellenzék a saját eszközeivel próbálja meg a lehető legjobban ellehetetleníteni a venezuelai elnökválasztás győztesének kihirdetett Nicolás Madurót – mondta Nagy Sándor Gyula. Arra is emlékeztetett, hogy már az előző elnökválasztás tisztaságát is sokan vitatták, például az Egyesült Államok sem ismerte el, mégis kitöltötte a mandátumát. A szakértő szerint az ellenzéknek most sem maradt más eszköze, mint akkor: tüntetnek, és megpróbálják a saját eszközeikkel a lehető legjobban ellehetetleníteni Madurót.
A Latin-Amerikai-kutató jelezte, ezúttal jobban felkészültek a választási csalásokra, mint hat éve, és alternatív számolási rendszert állítottak össze, az internetre feltöltik a választóköri eredményeket, de az igazi fordulatot mégsem ez jelenti. A kontinensen a baloldali szövetségesek, így Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök, Gustavo Petro kolumbiai elnök,Gabriel Boric chilei elnök, Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök nyilvánosan felszólították Madurót, hogy a lehető leggyorsabban hozza nyilvánosságra a részletes választóköri eredményeket.
"Ezt egyébként hat éve megtettek, de akkor másként csalták el a választásokat, egy kicsit kifinomultabb módszerekkel, amik idén már nem jöttek be" – mondta Nagy Sándor Gyula.
A választási visszaélések miatt Javier Milei argentin elnök lediktátorozta Madurót, és közölte, hogy takarodjon el, de a szakértő szerint sem a hangnem, sem a mondanivaló nem meglepő tőle, csakhogy hasonló üzenetet kapott Maduro Jair Bolsonaro volt brazil elnöktől. Gabriel Boric elítélő nyilatkozata nyomán pedig annyira kiéleződött a politikai viszony Chile és Venezuela között, hogy hétfőn kitiltották Venezuelából a chilei nagykövetet.
