Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Izraeli légicsapás füstje gomolyog a Gázai övezet déli részében levő Rafah felett 2024. május 24-én. A Nemzetközi Bíróság (ICJ) a Dél-afrikai Köztársaság által Izraellel szemben népirtás vádjával indított keresete nyomán 2024. május 24-én felszólította Izraelt, hogy azonnal állítsa le katonai offenzíváját Rafah városa ellen és vonuljon ki a területről a palesztin lakosságra leselkedő további kockázatok elkerülése érdekében.
Nyitókép: MTI/EPA/Haiszam Imad

Távolodni látszik a közel-keleti tűzszünet

Az izraeli egységek az Egyiptommal határos Rafah térségében, az övezet déli végén megöltek számos iszlamista fegyverest személyes tűzharcban és a légierő repülőgépeinek csapásaival.

Az izraeli hadsereg (IDF) tovább harcol a Gázai övezetben, távolodik a túszalku és a tűzszünet.

Az IDF szóvivője hétfőn a Gázai övezetben zajló harcok folytatásáról tájékoztatott. Az izraeli egységek az Egyiptommal határos Rafah térségében, az övezet déli végén megöltek számos iszlamista fegyverest személyes tűzharcban és a légierő repülőgépeinek csapásaival.

Szintén harcok folytak a déli Hán-Juniszban, ahol az izraeli erők palesztin fegyvereseket, és terroristainfrastruktúrát is megsemmisítettek.

A légierő az elmúlt napon mintegy 35 célpontot támadott meg a Gázai övezetben, katonai épületeket, terroristainfrastruktúrát, aláaknázott, csapdának szánt házakat és felfegyverzett terroristaosztagokat.

David Barnea, Izrael külföldi titkosszolgálatának, a Moszadnak az igazgatója vasárnap Rómában találkozott a Hamásszal a tárgyalásokon közvetítő Egyesült Államok, Egyiptom és Katar főtárgyalóival, hogy megbeszéljék az újabb feltételekkel kiegészített izraeli javaslatot, amelyet Izrael szombaton a Fehér Háznak is átadott.

Barnea vasárnap reggel repült el Izraelből Rómába, ahol William Burns CIA-főnökkel, Abbász Kamellel, az egyiptomi hírszerzés vezetőjével, és Mohammed bin Abdulrahman al-Thani katari miniszterelnökkel másfél órán át tanácskozott.

Az átadott dokumentum részletezi többek között azokat a feltételeket, amelyeket Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az utóbbi időben jelentett be. Ezek a fegyveresek átjutásának megakadályozása Gázai övezet északi részbe, valamint az egyiptomi határövezet, a Philadelphi-folyosó és a rafahi határállomás izraeli felügyelete iránti igény.

A közvetítők várhatóan átadják ezt az új javaslatot a Hamásznak, és megvárják válaszát a követelésekre. A Haarec című újságnak nyilatkozó forrás szerint a miniszterelnök fenntartásait amerikai nyomásra óvatosan fogalmazták meg, hogy csökkentsék annak lehetőségét, hogy a Hamász ezen feltételek miatt lefújja a további tárgyalásokat.

A túszmegállapodás körüli egyezkedések "a következő napokban" folytatódnak - közölte a miniszterelnöki hivatal vasárnap este, miután Barnea visszatért Rómából. A 115, a Gázzai övezetben élve vagy holtan fogva tartott izraeli túsz szabadon bocsátásának korábbi izraeli javaslatát elvileg elfogadta a Hamász, de Netanjahu szigorúbb követelésekkel állt elő, melyeket a Hamász elutasít.

Az izraeli miniszterelnök jelenleg azt követeli, hogy megoldásokat dolgozzanak ki annak megakadályozására, hogy palesztin fegyveresek a Gázai övezet déli részéről északra vándoroljanak. Izraeli magas rangú tisztségviselők a közelmúltban úgy becsülték, hogy Netanjahu ezen követelése meghiúsíthatja a megállapodást a Hamász miatt, amely eddig minden tárgyalási menetben az összes izraeli katonai kivonását követelte Gázából.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×