eur:
409.77
usd:
393.97
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
A berlini Olimpiai Stadion a sajtóbejárás napján, 2024. június 7-én. A stadion hat mérkőzésnek, köztük az egyik nyolcaddöntőnek és a döntőnek ad majd otthont a 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság idején. A tornát 2024. június 14. és július 14. között rendezik Németországban.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Christophe Gateau

Németország a pályán elbukott, de még így is nyertes lett

Szinte még véget sem ért spanyol–angol döntő a berlini Olimpiai Stadionban, a német illetékesek máris megkezdték a tíz helyszínen kereken egy hónapig tartó Eb-vel kapcsolatos mérlegkészítést. A mércét magasra tették, az ugyanis a 2006-os németországi világbajnokság megrendezése volt.

Ami a focit illeti, a harmadik hely ezúttal nem jött be, mint a 2006-os vb-n, a mérleg azonban ennek ellenére nem negatív. A német válogatott – Magyarországot is legyőzve – csoportját megérdemelten nyerte meg, és kis szerencsével a negyeddöntőben is továbbjuthatott volna, ha nem az Eb-győztes spanyoloktól szenvedett volna a hosszabbítás utolsó percében "drámai" vereséget.

Nem véletlen, hogy a Német Labdarúgó-szövetség (DFB) vezetői agyondicsérték Julian Nagelsmann csapatát. Általános volt az az értékelés, hogy az átalakulás előtt álló, fiatal tehetségeket felvonultató válogatott a "legjobb" úton jár, és a 2026-os világbajnokságon sokkal sikeresebb lehet.

Ami a mérleg "másik serpenyőjét" illeti, a játékvezető épp csak lefújta a berlini Olimpiai Stadionban tartott, az angolok ellen megérdemelt spanyol gőzelemmel véget érő döntőt, az illetékesek a rendezők szemüvegén keresztül láttak hozzá az elmúlt hónap sikereinek vagy épp kudarcainak elemzéséhez.

A mérleg része, hogy a június 14. és július 14. közötti Eb-n összesen 51 mérkőzést rendeztek tíz német város stadionjaiban, és a döntővel szinte egyidőben nyilvánosságra hozott adatok szerint

az 51 összecsapást a tíz stadionban 2,5 millió szurkoló tekintette meg.

A döntőt az Olimpiai Stadionban 71 ezren követték a helyszínen. Arra ugyanakkor egyelőre a legilletékesebbek sem vállalkoztak, hogy legalább megbecsüljék azoknak a számát, akik a mérkőzéseket a különböző óriás kivetítőkön vagy épp a televíziós csatornákon követték.

A mérleg sajátos, ugyanakkor a labdarúgás rajongói számára örvendetes része, hogy felmérések szerint az érdeklődés nem csappant meg azt követően sem, hogy a német válogatott a spanyoloktól elszenvedett vereség miatt nem menetelhetett tovább. Az ARD a múlt hét közepén szinte "büszkén" számolt be arról, hogy a döntőbe jutásért játszott angol–holland mérkőzést több mint tizenötmillióan követték, ami az addigi rekordot jelentett egy, németek nélküli összecsapáson.

Fellendülést remélt a vendéglátó-, illetve a szállodaipar is. Ebből a szempontból az első értékelések szerint az egyes rendező városokban eltérő volt a kép. Míg Dortmundban, Düsseldorfban, Kölnben és Stuttgartban a kávéházak, a bárok és az éttermek többnyire zsúfolásig voltak, Hamburg, Berlin vagy épp München ezzel nem tudott lépést tartani. A DEHOGA szálloda- és vendéglátóipari szövetség felmérése szerint a szállodák és a vendéglátóipari egységek csaknem kilencven százaléka az Eb kapcsán forgalmát nem vagy csak csekély mértékben tudta növelni. Mindennek ellenére a szövetség egyik vezetője derűlátóan nyilatkozott az Eb "közvetett" hatásairól. Annak a nézetnek adott hangot, hogy

a futball európai seregszemléje mindenképp fontos impulzust jelenthet a németországi idegenforgalom fellendítéséhez.

Ingris Hartges szerint az Eb-ről, illetve az egyes helyszínekről szóló pozitív képek és beszámolók mindenképp kedvező hatással lesznek.

Mindezek a mérlegkészítés első pillanatfelvételei voltak, a neheze szakértők szerint még hátravan. Ez vonatkozik többi között a vasúti, illetve a helyi tömegközlekedésre, amit rendkívül sok bírálat ért. A szurkolók több helyütt a közlekedési eszközök túlterheltségére panaszkodtak. A legtöbb bírálatot a Deutsche Bahn kapta, az állami vállalat ezúttal is rendkívüli késésekkel, illetve a járatok túlzsúfoltságával hívta fel magára a figyelmet.

Címlapról ajánljuk
Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Az FTC olimpiai bajnok úszója úgy véli, ő és Betlehem Dávid is bebizonyította idén, hogy a stábjuk által kijelölt út helyes volt, amit az elért sikerek is alátámasztanak. Rasovszky Kristóf az InfoRádióban elmondta: sokat számított, hogy ebben az évben egy rövidebb periódustól eltekintve elkerülték a betegségek, a párizsi olimpia nehezített körülményeire pedig jól felkészültek, így nem érhették meglepetések a francia fővárosban.
VIDEÓ
Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×