Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A berlini Olimpiai Stadion a sajtóbejárás napján, 2024. június 7-én. A stadion hat mérkőzésnek, köztük az egyik nyolcaddöntőnek és a döntőnek ad majd otthont a 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság idején. A tornát 2024. június 14. és július 14. között rendezik Németországban.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Christophe Gateau

Németország a pályán elbukott, de még így is nyertes lett

Szinte még véget sem ért spanyol–angol döntő a berlini Olimpiai Stadionban, a német illetékesek máris megkezdték a tíz helyszínen kereken egy hónapig tartó Eb-vel kapcsolatos mérlegkészítést. A mércét magasra tették, az ugyanis a 2006-os németországi világbajnokság megrendezése volt.

Ami a focit illeti, a harmadik hely ezúttal nem jött be, mint a 2006-os vb-n, a mérleg azonban ennek ellenére nem negatív. A német válogatott – Magyarországot is legyőzve – csoportját megérdemelten nyerte meg, és kis szerencsével a negyeddöntőben is továbbjuthatott volna, ha nem az Eb-győztes spanyoloktól szenvedett volna a hosszabbítás utolsó percében "drámai" vereséget.

Nem véletlen, hogy a Német Labdarúgó-szövetség (DFB) vezetői agyondicsérték Julian Nagelsmann csapatát. Általános volt az az értékelés, hogy az átalakulás előtt álló, fiatal tehetségeket felvonultató válogatott a "legjobb" úton jár, és a 2026-os világbajnokságon sokkal sikeresebb lehet.

Ami a mérleg "másik serpenyőjét" illeti, a játékvezető épp csak lefújta a berlini Olimpiai Stadionban tartott, az angolok ellen megérdemelt spanyol gőzelemmel véget érő döntőt, az illetékesek a rendezők szemüvegén keresztül láttak hozzá az elmúlt hónap sikereinek vagy épp kudarcainak elemzéséhez.

A mérleg része, hogy a június 14. és július 14. közötti Eb-n összesen 51 mérkőzést rendeztek tíz német város stadionjaiban, és a döntővel szinte egyidőben nyilvánosságra hozott adatok szerint

az 51 összecsapást a tíz stadionban 2,5 millió szurkoló tekintette meg.

A döntőt az Olimpiai Stadionban 71 ezren követték a helyszínen. Arra ugyanakkor egyelőre a legilletékesebbek sem vállalkoztak, hogy legalább megbecsüljék azoknak a számát, akik a mérkőzéseket a különböző óriás kivetítőkön vagy épp a televíziós csatornákon követték.

A mérleg sajátos, ugyanakkor a labdarúgás rajongói számára örvendetes része, hogy felmérések szerint az érdeklődés nem csappant meg azt követően sem, hogy a német válogatott a spanyoloktól elszenvedett vereség miatt nem menetelhetett tovább. Az ARD a múlt hét közepén szinte "büszkén" számolt be arról, hogy a döntőbe jutásért játszott angol–holland mérkőzést több mint tizenötmillióan követték, ami az addigi rekordot jelentett egy, németek nélküli összecsapáson.

Fellendülést remélt a vendéglátó-, illetve a szállodaipar is. Ebből a szempontból az első értékelések szerint az egyes rendező városokban eltérő volt a kép. Míg Dortmundban, Düsseldorfban, Kölnben és Stuttgartban a kávéházak, a bárok és az éttermek többnyire zsúfolásig voltak, Hamburg, Berlin vagy épp München ezzel nem tudott lépést tartani. A DEHOGA szálloda- és vendéglátóipari szövetség felmérése szerint a szállodák és a vendéglátóipari egységek csaknem kilencven százaléka az Eb kapcsán forgalmát nem vagy csak csekély mértékben tudta növelni. Mindennek ellenére a szövetség egyik vezetője derűlátóan nyilatkozott az Eb "közvetett" hatásairól. Annak a nézetnek adott hangot, hogy

a futball európai seregszemléje mindenképp fontos impulzust jelenthet a németországi idegenforgalom fellendítéséhez.

Ingris Hartges szerint az Eb-ről, illetve az egyes helyszínekről szóló pozitív képek és beszámolók mindenképp kedvező hatással lesznek.

Mindezek a mérlegkészítés első pillanatfelvételei voltak, a neheze szakértők szerint még hátravan. Ez vonatkozik többi között a vasúti, illetve a helyi tömegközlekedésre, amit rendkívül sok bírálat ért. A szurkolók több helyütt a közlekedési eszközök túlterheltségére panaszkodtak. A legtöbb bírálatot a Deutsche Bahn kapta, az állami vállalat ezúttal is rendkívüli késésekkel, illetve a járatok túlzsúfoltságával hívta fel magára a figyelmet.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×