eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Emmanuel Macron francia elnök sajtóértekezletet tart Párizsban 2024. június 12-én. Macron pártja a június 9-én tartott európai parlamenti választásokon alulmaradt a francia jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) párttal szemben, emiatt az államfő feloszlatta a nemzetgyűlést és június 30-ára új parlamenti választásokat írt ki.
Nyitókép: MTI/AP/Michel Euler

A néphez fordult a kampányhajrában a francia elnök

A választás nem róla szól, hanem a kormányról, de adott néhány "orientációs pontot".

"A következő kormány, amely szükségszerűen az önök szavazatát fogja tükrözni, remélem, összefogja majd a különböző meggyőződésű köztársaságpártiakat, akiknek lesz bátorságuk szembeszállni a szélsőségekkel" - írta a köztársasági elnök a franciákhoz intézett levelében, amelyet a regionális napilapok közöltek vasárnap este.

Míg ellenfelei közül egyesek - köztük a felméréseket vezető Nemzeti Tömörülés vezéralakja, Marine Le Pen - úgy vélik, hogy Emmanuel Macron kénytelen lesz a kétfordulós választások után lemondani, Emmanuel Macron kiemelte: "Bízhatnak abban, hogy 2027 májusáig az önök elnökeként fogok működni, mindenkor megvédve köztársaságunkat és értékeinket, tiszteletben tartva a pluralizmust és az önök választásait, az önök és a nemzet szolgálatában".

Emmanuel Macron pártjának a június 9-i európai parlamenti választásokon elszenvedett veresége után írta ki az előrehozott kétfordulós nemzetgyűlési választásokat június 30-ra és július 7-re, de arról nem egyeztetett előre saját táborának vezető politikusaival sem. A levélben az államfő elismerte, hogy a döntése sokakban haragot váltott ki.

"Ezt a döntést felelősségteljesen, nagyon komolyan és többhetes mérlegelés után hoztam meg. Az ország érdekeit szem előtt tartva döntöttem, minden más megfontolás fölött, beleértve a személyeseket is, hiszen engem már nem köt semmilyen újabb választási határidő" - írta. "Képviselőházunk működése és az elmúlt hónapok széthúzása nem folytatódhatott tovább" - tette hozzá az elnök, emlékeztetve arra, hogy "az ellenzék arra készült, hogy ősszel megbuktatja a kormányt (bizalmatlansági szavazással a nemzetgyűlésben), ami éppen a költségvetés megszavazásakor sodorta volna válságba hazánkat". Emmanuel Macron szerint ebben a helyzetben a nemzetgyűlés feloszlatása "volt az egyetlen lehetséges választás".

"Lecserélhettem volna a miniszterelnököt és a kormányt. (...) Ez könnyű lett volna számomra, de nem oldott volna meg semmilyen problémát" - vélte. Ugyanakkor elismerte, hogy a döntés "nehéz, és hirtelen jött a képviselők és munkatársaik számára", és "meglepetésként érte a francia népet, ami aggodalmat, elutasítást, sőt időnként még ellenem irányuló haragot is kiváltott".

Emmanuel Macron ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetgyűlési választások "nem elnökválasztás és nem is az elnök iránti bizalmi szavazás" lesz, hanem "egyetlen kérdésre adott válasz: ki kormányozza Franciaországot".

A fogalmazása szerint szélsőjobboldali Nemzeti Tömörüléssel és az Új Népfront nevű baloldali szövetségével szemben az államfő azt kéri a választóktól, hogy a "harmadik utat" válasszák. "Nemcsak azért, mert megvédi a francia népet és előkészíti a jövőt, hanem azért is, mert ez az egyetlen olyan út, amely szavatolja a második fordulóban a szélsőjobboldal és a szélsőbaloldal feltartóztatását" - írta az elnök.

"Nem lehet csak az a cél, hogy azt folytassuk, amit eddig tettünk. Meghallottam, hogy önök azt szeretnék, hogy ez változzon" - hangsúlyozta Emmanuel Macron, "sokkal erősebb és határozottabb válaszokat" szorgalmazva "a közbiztonság hiányára és a büntetlenségre".

"A következő kormánynak át kell alakítania a gyermekvédelmi politikát, jobb védelmet kell nyújtania fiataljainknak, és erőteljesebben kell harcolnia a megkülönböztetés minden formája ellen" - vélte az államfő, kiemelve a "társadalmi igazságosság iránti erős igényt".

Jelezte azt is, hogy tudatában van "a rossz demokratikus közérzetnek", azaz "a nép és azok közötti szakadéknak, akik az országot irányítják". Elismerte, hogy ezért "a kormányzás módjának mélyrehatóan meg kell változnia".

Az elnök a szavazástól tartózkodóktól azt kérte, hogy "ne féljenek", "ne adják fel, hanem szavazzanak".

A legfrissebb felmérések szerint ha most tartanák a nemzetgyűlési választások első fordulóját a Nemzeti Tömörülés a szavazatok 35,5 - 36 százalékát érné el, az Új Népfront 27-29,5, míg az elnöki tábor 19,5-20 százalékos támogatottságra számíthatna.

Címlapról ajánljuk
Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

2022-ben a légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékát tette ki, és a kibocsátás mennyisége az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a vasúti, közúti vagy hajózási szektoré. A fenntartható repülés azonban még hosszú mérföldekre van - állapítja meg jelentésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az USA inkább ösztönzőkkel, az EU pedig inkább szabályozásokkal próbálja előmozdítani az átállást.

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az orosz csapatok jelentős területi nyereségeket értek el az elmúlt időszakban Ukrajnában, ami aggodalomra ad okot az ukrán vezetés körében. A Bloomberg elemzése szerint Oroszország az elmúlt héten több területet foglalt el, mint 2024 bármely korábbi időszakában, miközben az ukrán erők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a frontvonalakon - számolt be róla a Kijiv Independent. Az orosz légierőhöz szorosan kapcsolódó, nyugalmazott pilóta által szerkesztett „Fighterbomber” Telegram-csatorna jelentette, hogy Moszkva ismételten elveszített egy Szu-34-es vadászbombázót. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború lefrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×