A nem hivatalos végeredmény szerint az ellenzéki konzervatív CDU/CSU 30 százalékkal fölényes győzelmet aratott Németországban az európai parlamenti választáson. A vártnál sokkal jobban szerepelt az ugyancsak ellenzéki, radikális jobboldali AfD, amely az elmúlt hónapok politikai ellenszelével, a pártot ért bírálatokkal dacolva a szavazatok 15,9 százalékát szerezte meg.

A legerősebb kormánypárt, az SPD a párt háború utáni történetében negatív rekorddal, 13,9 százalékkal végzett a harmadik helyen.

A szociáldemokraták sem országos, sem EP-választáson nem szerepeltek olyan rosszul, mint most. De hasonló hideg zuhany érte a koalíciós partner Zöldek Pártját, amely több mint 12 százalékot veszített öt évvel korábbi EP-szerepléséhez képest, és a szavazatok 11,9 százalékával végzett a negyedik helyen. A legkisebb koalíciós párt, a liberális FDP végül fellélegezhetett, a szavazatok 5,2 százalékát szerezte meg, és meghaladta az ötszázalékos bejutási küszöböt.

Győztesnek számít, és az elért 6,2 százalékkal egy csapásra hat EP-mandátumot szerzett a fél évvel ezelőtt, a Baloldal Pártjából kivált Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW).

Miközben a vasárnapi választás első számú győztese, a CDU/CSU pártszövetség a kormánytól gyökeres irányváltást követel, értesülések szerint a szociáldemokrata párton belül is erősödnek az Olaf Scholz kancellárt bíráló, vezetői képességét megkérdőjelező hangok.

A liberális Szabad Demokrata Párton belül pedig egyre többen vetik fel a koalícióból történő kilépést.

Az ARD közszolgálati médium elemzésében idézte azt a választások utáni felmérést, amely szerint a megkérdezettek 85 százaléka vélekedett úgy, hogy az SPD, illetve a kormány sokat ígért, de keveset teljesített. Lars Klingbeil pártelnök ugyanakkor most arra tett ígéretet, hogy támogatni fogják a stabil nyugdíjakat, a megfizethető bérleti díjakat, valamint az infrastrukturális beruházásokat.

A Zöldek Pártjának katasztrofális szereplésével kapcsolatban az elemzők többsége úgy vélekedett, hogy a párt súlyos identitásválsággal küzd. A 2019-es EP-választásokon még a klímavédelem volt a párt fő fegyvere, mostanra ez a téma – különösen a fiatal szavazók körében – háttérbe szorult. Erre utal az is, hogy a Zöldek Pártjának támogatottsága a 30 év alatti fiatal szavazók körében 18 százalékkal csökkent.

Az FDP ugyanakkor az elért 5,2 százalékkal minden bizonnyal erősíteni kívánja a "valódi gazdasági fordulatot" célzó követeléseit, különös tekintettel a pártelnök-pénzügyminiszter, Christian Lindner "vesszőparipájára, az új hitelfelvéteteket tiltó úgynevezett adósságfék fenntartására.

Mindebből az elemzők azt a következtetést vonták le, hogy

a választási eredmények nyomán a koalíción belül újabb konfliktusok várhatók.

Általános vélekedés szerint eközben a CDU/CSU az elért 30 százalékkal nyeregben érezheti magát. A kisebbik keresztény párt, a bajor CSU vezetője, Markus Söder Olaf Scholz lemondását követelte. A CDU vezető politikusai ugyanakkor "beérték" azzal, hogy a kormányt gyökeres irányváltásra szólították fel.

A radikális jobboldali AfD választási szereplése – a konzervatívok mögötti második hely – a szakértők szerint arra utal, hogy pártnak a német szavazók körében egyáltalán nem ártottak az elmúlt időszakban kapott belpolitikai, illetve uniós bírálatok a többi között feltételezett orosz-, illetve Kína-barátsága miatt.

Az elsősorban az illegális bevándorlás ellen küzdő párt támogatottsága mindenekelőtt az egykor az NDK-hoz tartozó tartományokban a legmagasabb, de nem csökkent az ország nyugati felében sem. Mindez megerősíti azokat az előrejelzéseket, amelyek szerint a párt az őszi keletnémet tartományi választásokon – különösen Türingiában és Szászországban – kimagasló eredményre számíthat, megelőzve még a CDU-t is.

Egybehangzó értékelések szerint a vasárnapi EP-választások eredményei azt valószínűsítik, hogy Németországban pártpolitikai konfliktusokkal teli, viharos időszak következik.