Az FPÖ az az előrejelzéseket igazolva maga mögé utasította mind a kormányzó konzervatív Osztrák Néppártot (ÖVP), mind a nagy hagyományokkal rendelkező, ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Pártot (SPÖ) is. A Herbert Kickl korábbi belügyminiszter által vezetett jobboldali párt a voksok 25,5 százalékát szerezte meg.

Karl Nehammer kancellár konzervatív pártja, az ÖVP végzett a második helyen a szavazatok 24,7 százalékával, míg az ellenzéki szociáldemokraták 23,3 százalékkal a harmadik helyen. A Néppárt kormánykoalíciós partnere, a Zöld Párt 10,9 százalékkal végzett a negyedik helyen, míg a liberális ellenzéki NEOS párt 10,1 százalékkal az ötödiken.

Noha az 1996-os európai parlamenti választáson a szabadságpárt a szavazatok 27,5 százalékát érte el, akkoriban még azonban mind az SPÖ, mind az ÖVP lényegesen erősebb volt. A történelmi jelző épp ezért arra utal, hogy

a szabadságpárt immár megkérdőjelezhetetlenül Ausztria legerősebb pártja.

Ráadásul ilyen útravalóval indul az őszi országos parlamenti választásokon, és várható, hogy az osztrák választók többsége akkor is az FPÖ-nek szavaz bizalmat.

Az ORF közszolgálati médium által idézett elemzők szerint a párt elsősorban az ÖVP és a Zöldek alkotta kormánykoalíció elleni úgynevezett protestszavazatoknak köszönheti rendkívüli sikerét. Főként pedig annak, hogy az EP-választás kapcsán a választók figyelmét mindenekelőtt a közelgő választások előtti belpolitikai problémákra irányította. Mindezt megerősítette az a felmérés, amely szerint az FPÖ-t választók csaknem kétharmadát ez motiválta. Az SPÖ esetében ez az arány 40, Zöldek esetében 29, az ÖVP-t tekintve csak 27 százalékos volt.

AZ ORF által ismertetett adatok szerint a 2019-es EP-választás hasonló adataihoz viszonyítva jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik a Néppártól vagy a szociáldemokratáktól "vándoroltak át" a Szabadságpárthoz. Az elemzők ebből azt a következtetést vonták le, hogy

az FPÖ-nek a "rendszer" elleni tiltakozó kampánnyal sikerült jelentősen növelnie az EP-választások hagyományosan alacsony mozgósítási szintjét.

Az FPÖ elnöke az urnazárást követően az APA osztrák hírügynökség által idézett nyilatkozatában az őszi választásokon az osztrák kancellári tisztség megszerzését tűzte ki célul. Herbert Kickl szerint pártja számára a legfontosabb a nép érdekeinek képviselete.

Ugyancsak a hírügynökség idézte az FPÖ EP-listavezetőjét. Harald Vilimskyt, aki "az ország visszaszerzéséről" beszélt.

"A második világháború óta eső ízben fordult elő, hogy a jobboldali populisták pártja a legerősebb párt Ausztriában" - vélekedett kommentárjában a Der Standard. A lap szerint jobbratolódás várható az országban, mégpedig csaknem kétszer olyan sebességgel, mint Németországban. Öt évvel az akkori alkancellár, Heinz-Christian Strache lemondásához, a Kurz-kormány bukásához vezető hírhedt Ibiza-botrány után az FPÖ a legerősebb párt az országban – mutatott rá a lap.

Az őszi parlamenti választások kapcsán az országban már jó ideje folynak a koalíciós találgatások.

Egyelőre minden párt elzárkózott attól, hogy a Szabadságpárttal koalícióra lépjen.

Korábbi felmérések szerint a legnagyobb valószínűsége egy az ÖVP és az SPÖ alkotta nagykoalíciónak lenne.