Infostart.hu
eur:
365.48
usd:
314.85
bux:
149434.45
2026. szeptember 11. péntek Teodóra
Párizs, 2024. március 28.Lelátókat építenek a párizsi Mars-mezőn, a 2024-es párizsi nyári olimpia versenyeinek egyik színhelyén 2024. március 28-án. Itt rendezik meg strandröplabda-bajnokságokat, illetve a paralimpia vak sportolóinak labdarúgó-tornáját.
Nyitókép: MTI/AP/Aurelien Morissard

Eltüntetik a hajléktalanokat Párizsból

Több ezer embert telepítenek ki a francia főváros utcáiról az olimpia miatt. Civil szervezetek és a város vezetése is fel van háborodva a bánásmódon.

Több ezer hajléktalant költöztettek ki Párizsból és környékéről az olimpia előtt – állítják civil szervezetek.

A kitelepítettek között vannak menedékkérők, családok és gyerekek is – közölte jelentésében a kilencven egyesületet képviselő Le Revers de la Médaille nevű szervezet. Mint írják, tavaly április óta fokozódtak a kitelepítések és a sátortáborok felszámolása a francia fővárosban és környékén, és az elmúlt 13 hónapban összesen 12 545 embert költöztettek el.

A rendőrség lecsapott a szexmunkásokra és a kábítószerfüggőkre is, eltávolítva őket azoktól a hálózatoktól, ahol egészségügyi ellátásban és támogatásban részesülhettek volna.

„Az Île-de-France régióból kiürítették azokat az embereket, akiket a hatalom nemkívánatosnak tart” - zárul a jelentés, amit a Guardian szemlézett.

Paul Alauzy, a Médecins du Monde egészségügyi megfigyelésért felelős koordinátora azzal vádolta a hatóságokat, hogy társadalmi tisztogatást hajtanak végre a város legveszélyeztetettebb lakossága ellen annak érdekében, hogy Párizs a lehető legszebb fényében tündököljön az olimpia előtt. Elmondása szerint az embereket buszokkal szállítják a tavaly létrehozott ideiglenes regionális központokba, amelyek csak rövid távú megoldást jelentenek a problémára.

„A szőnyeg alá söprik a nyomort.

Ha ez valóban méltó megoldás lenne a problémára, akkor az emberek azért harcolnának, hogy felszállhassanak a buszokra. De nem így van. Egy olyan folyamat zajlik, amiben ellehetetlenítik ezeknek az embereknek az életét, és azokét is, akik támogatják őket” – mondta a koordinátor.

A szervezet szerint legalább 20 ezer otthonra van szükség Franciaországban, köztük hétezerre az Île-de-France régióban, hogy hosszú távú megoldást kínáljanak a hajléktalanok számára. A párizsi városháza kidolgozott egy tervet ezer férőhely sürgős biztosítására, de ezt még nem hagyta jóvá az állam.

A jelentés úgy fogalmaz, a hatóságok által nemkívánatosnak tartott személyeket zaklatják és eltüntetik azokról a helyszínekről, amelyeket az olimpia érint.

Anne Hidalgo, Párizs polgármestere közölte, hogy a városháza évek óta arra kéri a kormányt, hogy álljon elő egy hiteles tervvel a főváros utcáin élő, becslések szerint 3600 ember elhelyezésére. Azt állította, hogy tavaly senkit sem kényszerítettek arra, hogy elhagyja Párizst.

"Dühös vagyok amiatt, hogy ezt a városra hárítják, mert ez nem a mi feladatunk vagy felelősségünk, és már így is többet teszünk azért, hogy sürgősen szállást találjunk a kiszolgáltatott emberek számára. Minden héten családokat helyezünk el otthonokban” - mondta Hidalgo.

Párizs több vezetője is méltó megoldást szorgalmazott, és a kormányt hibáztatta a helyzetért. Léa Filoche, a szolidaritásért, a szükséglakásokért és a menekültek védelméért felelős alpolgármester arról számolt be, hogy már több mint egy éve egyeztetnek a szükséglakások létesítéséről a kabinettel, de először 400 férőhellyel, majd 200-zal, végül 80-nal álltak elő. „Mi készítettünk egy tervet, hogy 1000 sürgős helyet hozzunk létre; ők azt mondták, hogy nincs rá pénz. Megtesszük, ami tőlünk telik, ám a rendszer telített” – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: nagyobb potenciál van a közép-európai együttműködésben

A közép-európai országok közötti együttműködés erősítésében nagyobb potenciál rejlik, mint amennyit eddig kihasználtak - jelentette ki a magyar miniszterelnök csütörtökön Pozsonyban, a visegrádi négyeknek (V4) Írország részvételével a pozsonyi várban tartott kormányfői találkozója után.
Ugrik az olajár - Mi történik a tőzsdéken?

Ugrik az olajár - Mi történik a tőzsdéken?

A közel-keleti konfliktus újbóli fellángolása és az amerikai inflációs adatok nyomták rá a bélyeget csütörtökön a tőzsdei hangulatra. A brent olaj ára már tegnap átlépte a hordónkénti 100 dolláros szintet, ma pedig folytatódott a rali, és a WTI is 100 dollár fölé került, miközben a friss amerikai termelői inflációs adat megnövelte annak az esélyét, hogy a Fed a jövő héten kamatemelés mellett dönt. Ezeken felül a várakozásokkal összhangban kamatemelésről döntött ma az EKB. Ami a konkrét tőzsdei eseményeket illeti, Ázsiában estek ma a piacok, Európában az oldalazást esés váltotta fel az amerikai inflációs adatok érkezését követően, és Amerikában is lefordulást láthattunk. Idehaza volt izgalmas sztori, hiszen a Mol bejelentette, hogy pontosan mikor és mekkora osztalékot fog fizetni a 2025-ös év után; a bejelentést követően kilőtt az olajcég árfolyama. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztáció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×