eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az ukrán drónok által megrongált Voronyezs radarállomás Armavirnél. Forrás: open-source photo
Nyitókép: Forrás: open-source photo

Ukrán drónrekord: súlyos csapás érte az orosz stratégiai rakétavédelmi rendszert

Pár napon belül az ukránok már a második dróncsapást mérték az orosz rakétavédelmi rendszer nagy hatótávolságú radarhálózatára.

A múlt hét közepén előbb egy a dél-oroszországi Armavir városánál telepített látóhatáron túli radarállomást ért dróntámadás, majd e héten újabb hasonló létesítményt rongáltak meg az ukránok. Ezúttal az orenburgi területen lévő Orszk közelében települt lokátorállomás volt a célpont. Oroszországnak összesen tíz ilyen radarja van, amelyek felderítési távolsága eléri a hatezer kilométert, így képesek időben jelezni a nukleáris interkontinentális rakéták közeledését, de részben alkalmasak a világűrben keringő műholdak szemmel tartására is. A rendszer létfontosságú az ország stratégiai védelme szempontjából.

A május 27-re virradó éjszaka történt második támadás azért is különleges, mert Orszk városa mélyen Oroszország belsejében található, mintegy 1500 kilométerre a határtól. Ez azt jelenti, hogy az ukrán drónnak nagyjából 1800 kilométert kellett repülnie a célig, ami rekord a nagy hatótávolságú szárnyas robotok között – írja a Defense Express. Arról azonban nincs információ, hogy milyen típusú lehetett az ukrán drón.

Az orosz látóhatáron túli radarok hálózata, a felderítési irányokkal. A 9-es és a 10-es számút rongálták meg pár nap alatt ukrán drónok. Forrás: Open-source photo
Az orosz látóhatáron túli radarok hálózata, a felderítési irányokkal. A 9-es és a 10-es számút rongálták meg az ukrán drónok. Forrás: Open-source photo

Azt nem tudni, hogy a most megrongált két lokátorállomás milyen mértékű sérüléseket szenvedett, de valószínű, hogy ezzel az orosz stratégiai védelem képessége a déli-délnyugati irányban legalább 50 százalékkal csökkent. Ráadásul egy ilyen radarállomás építése egy-másfél évet vesz igénybe, ára pedig eléri a másfél milliárd rubelt (kb. hatmilliárd forint). Az ukránok számára vélhetően ezért volt fontos ez a két létesítmény, mert azok képesek voltak a Krím-félsziget, illetve a déli frontszakasz feletti légi tevékenység nyomon követésére, valamint segíthettek az ukrán célpontok kiválasztásában.

Viszont az a kérdés, hogy e rendkívül értékes radarokat, vajon miért nem óvja komoly légvédelemmel az orosz hadsereg, illetve az is elgondolkodtató, hogy miként tudott pár napon belül már a második ukrán drón is hosszú ideig háborítatlanul repülni az orosz légtérben. A portál ezzel kapcsolatban megjegyzi: a rendkívüli távolságokban végrehajtott dróncsapásokat látva, már nem is annyira érthetetlen, hogyan képesek az ukránok kilőni a fronton az oroszok legkorszerűbb Sz-400-as légvédelmi rakétarendszereit, vagy tudták cirkálórakétákkal elsüllyeszteni a Fekete-tengeren – az amúgy kimondottan légvédelmi feladatokra használt – Moszkva rakétás cirkálót.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×