eur:
395.13
usd:
368.55
bux:
70405.07
2024. június 24. hétfő Iván
Az ukrán drónok által megrongált Voronyezs radarállomás Armavirnél. Forrás: open-source photo
Nyitókép: Forrás: open-source photo

Ukrán drónrekord: súlyos csapás érte az orosz stratégiai rakétavédelmi rendszert

Pár napon belül az ukránok már a második dróncsapást mérték az orosz rakétavédelmi rendszer nagy hatótávolságú radarhálózatára.

A múlt hét közepén előbb egy a dél-oroszországi Armavir városánál telepített látóhatáron túli radarállomást ért dróntámadás, majd e héten újabb hasonló létesítményt rongáltak meg az ukránok. Ezúttal az orenburgi területen lévő Orszk közelében települt lokátorállomás volt a célpont. Oroszországnak összesen tíz ilyen radarja van, amelyek felderítési távolsága eléri a hatezer kilométert, így képesek időben jelezni a nukleáris interkontinentális rakéták közeledését, de részben alkalmasak a világűrben keringő műholdak szemmel tartására is. A rendszer létfontosságú az ország stratégiai védelme szempontjából.

A május 27-re virradó éjszaka történt második támadás azért is különleges, mert Orszk városa mélyen Oroszország belsejében található, mintegy 1500 kilométerre a határtól. Ez azt jelenti, hogy az ukrán drónnak nagyjából 1800 kilométert kellett repülnie a célig, ami rekord a nagy hatótávolságú szárnyas robotok között – írja a Defense Express. Arról azonban nincs információ, hogy milyen típusú lehetett az ukrán drón.

Az orosz látóhatáron túli radarok hálózata, a felderítési irányokkal. A 9-es és a 10-es számút rongálták meg pár nap alatt ukrán drónok. Forrás: Open-source photo
Az orosz látóhatáron túli radarok hálózata, a felderítési irányokkal. A 9-es és a 10-es számút rongálták meg az ukrán drónok. Forrás: Open-source photo

Azt nem tudni, hogy a most megrongált két lokátorállomás milyen mértékű sérüléseket szenvedett, de valószínű, hogy ezzel az orosz stratégiai védelem képessége a déli-délnyugati irányban legalább 50 százalékkal csökkent. Ráadásul egy ilyen radarállomás építése egy-másfél évet vesz igénybe, ára pedig eléri a másfél milliárd rubelt (kb. hatmilliárd forint). Az ukránok számára vélhetően ezért volt fontos ez a két létesítmény, mert azok képesek voltak a Krím-félsziget, illetve a déli frontszakasz feletti légi tevékenység nyomon követésére, valamint segíthettek az ukrán célpontok kiválasztásában.

Viszont az a kérdés, hogy e rendkívül értékes radarokat, vajon miért nem óvja komoly légvédelemmel az orosz hadsereg, illetve az is elgondolkodtató, hogy miként tudott pár napon belül már a második ukrán drón is hosszú ideig háborítatlanul repülni az orosz légtérben. A portál ezzel kapcsolatban megjegyzi: a rendkívüli távolságokban végrehajtott dróncsapásokat látva, már nem is annyira érthetetlen, hogyan képesek az ukránok kilőni a fronton az oroszok legkorszerűbb Sz-400-as légvédelmi rakétarendszereit, vagy tudták cirkálórakétákkal elsüllyeszteni a Fekete-tengeren – az amúgy kimondottan légvédelmi feladatokra használt – Moszkva rakétás cirkálót.

Címlapról ajánljuk
Világsztárok üzennek Varga Barnabásnak, Botka hallotta a hatalmas csattantást is

Világsztárok üzennek Varga Barnabásnak, Botka hallotta a hatalmas csattantást is

A stuttgarti kórházban kezelik a magyar válogatott csatárát, aki a Skócia elleni Eb-csoportmérkőzésen szenvedett súlyos sérülést. Botka Endre azonnal tudta, hogy nagy a baj, Szoboszlai Dominik szerint változtatni kell a mentők protokollján. Az eset nagy visszhangot váltott ki a nemzetközi futballéletben is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.24. hétfő, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem tanár
Egyre több a háború a világban – Tényleg jön a harmadik világháború?

Egyre több a háború a világban – Tényleg jön a harmadik világháború?

Az elmúlt években több nagyobb fegyveres konfliktus rázta meg a világot. Oroszország Ukrajna elleni agressziója csak egyike a nemzetközi békét és biztonságot megkérdőjelező eseménynek: a gázai háború folyamatosan fenntartja egy nagyobb közel-keleti konfliktus kitörésének lehetőségét, miközben a térségben még a szíriai, líbiai, jemeni és a szudáni polgárháborúkat sem sikerült rendezni. A magyar kormányzati diskurzusban és egyes nemzetközi körökben pedig már atomcsapásoktól és világháborútól tartanak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×