Infostart.hu
eur:
386.62
usd:
328.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Az ukrán drónok által megrongált Voronyezs radarállomás Armavirnél. Forrás: open-source photo
Nyitókép: Forrás: open-source photo

Ukrán drónrekord: súlyos csapás érte az orosz stratégiai rakétavédelmi rendszert

Pár napon belül az ukránok már a második dróncsapást mérték az orosz rakétavédelmi rendszer nagy hatótávolságú radarhálózatára.

A múlt hét közepén előbb egy a dél-oroszországi Armavir városánál telepített látóhatáron túli radarállomást ért dróntámadás, majd e héten újabb hasonló létesítményt rongáltak meg az ukránok. Ezúttal az orenburgi területen lévő Orszk közelében települt lokátorállomás volt a célpont. Oroszországnak összesen tíz ilyen radarja van, amelyek felderítési távolsága eléri a hatezer kilométert, így képesek időben jelezni a nukleáris interkontinentális rakéták közeledését, de részben alkalmasak a világűrben keringő műholdak szemmel tartására is. A rendszer létfontosságú az ország stratégiai védelme szempontjából.

A május 27-re virradó éjszaka történt második támadás azért is különleges, mert Orszk városa mélyen Oroszország belsejében található, mintegy 1500 kilométerre a határtól. Ez azt jelenti, hogy az ukrán drónnak nagyjából 1800 kilométert kellett repülnie a célig, ami rekord a nagy hatótávolságú szárnyas robotok között – írja a Defense Express. Arról azonban nincs információ, hogy milyen típusú lehetett az ukrán drón.

Az orosz látóhatáron túli radarok hálózata, a felderítési irányokkal. A 9-es és a 10-es számút rongálták meg pár nap alatt ukrán drónok. Forrás: Open-source photo
Az orosz látóhatáron túli radarok hálózata, a felderítési irányokkal. A 9-es és a 10-es számút rongálták meg az ukrán drónok. Forrás: Open-source photo

Azt nem tudni, hogy a most megrongált két lokátorállomás milyen mértékű sérüléseket szenvedett, de valószínű, hogy ezzel az orosz stratégiai védelem képessége a déli-délnyugati irányban legalább 50 százalékkal csökkent. Ráadásul egy ilyen radarállomás építése egy-másfél évet vesz igénybe, ára pedig eléri a másfél milliárd rubelt (kb. hatmilliárd forint). Az ukránok számára vélhetően ezért volt fontos ez a két létesítmény, mert azok képesek voltak a Krím-félsziget, illetve a déli frontszakasz feletti légi tevékenység nyomon követésére, valamint segíthettek az ukrán célpontok kiválasztásában.

Viszont az a kérdés, hogy e rendkívül értékes radarokat, vajon miért nem óvja komoly légvédelemmel az orosz hadsereg, illetve az is elgondolkodtató, hogy miként tudott pár napon belül már a második ukrán drón is hosszú ideig háborítatlanul repülni az orosz légtérben. A portál ezzel kapcsolatban megjegyzi: a rendkívüli távolságokban végrehajtott dróncsapásokat látva, már nem is annyira érthetetlen, hogyan képesek az ukránok kilőni a fronton az oroszok legkorszerűbb Sz-400-as légvédelmi rakétarendszereit, vagy tudták cirkálórakétákkal elsüllyeszteni a Fekete-tengeren – az amúgy kimondottan légvédelmi feladatokra használt – Moszkva rakétás cirkálót.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×