A múlt hét közepén előbb egy a dél-oroszországi Armavir városánál telepített látóhatáron túli radarállomást ért dróntámadás, majd e héten újabb hasonló létesítményt rongáltak meg az ukránok. Ezúttal az orenburgi területen lévő Orszk közelében települt lokátorállomás volt a célpont. Oroszországnak összesen tíz ilyen radarja van, amelyek felderítési távolsága eléri a hatezer kilométert, így képesek időben jelezni a nukleáris interkontinentális rakéták közeledését, de részben alkalmasak a világűrben keringő műholdak szemmel tartására is. A rendszer létfontosságú az ország stratégiai védelme szempontjából.
A május 27-re virradó éjszaka történt második támadás azért is különleges, mert Orszk városa mélyen Oroszország belsejében található, mintegy 1500 kilométerre a határtól. Ez azt jelenti, hogy az ukrán drónnak nagyjából 1800 kilométert kellett repülnie a célig, ami rekord a nagy hatótávolságú szárnyas robotok között – írja a Defense Express. Arról azonban nincs információ, hogy milyen típusú lehetett az ukrán drón.
Azt nem tudni, hogy a most megrongált két lokátorállomás milyen mértékű sérüléseket szenvedett, de valószínű, hogy ezzel az orosz stratégiai védelem képessége a déli-délnyugati irányban legalább 50 százalékkal csökkent. Ráadásul egy ilyen radarállomás építése egy-másfél évet vesz igénybe, ára pedig eléri a másfél milliárd rubelt (kb. hatmilliárd forint). Az ukránok számára vélhetően ezért volt fontos ez a két létesítmény, mert azok képesek voltak a Krím-félsziget, illetve a déli frontszakasz feletti légi tevékenység nyomon követésére, valamint segíthettek az ukrán célpontok kiválasztásában.
Viszont az a kérdés, hogy e rendkívül értékes radarokat, vajon miért nem óvja komoly légvédelemmel az orosz hadsereg, illetve az is elgondolkodtató, hogy miként tudott pár napon belül már a második ukrán drón is hosszú ideig háborítatlanul repülni az orosz légtérben. A portál ezzel kapcsolatban megjegyzi: a rendkívüli távolságokban végrehajtott dróncsapásokat látva, már nem is annyira érthetetlen, hogyan képesek az ukránok kilőni a fronton az oroszok legkorszerűbb Sz-400-as légvédelmi rakétarendszereit, vagy tudták cirkálórakétákkal elsüllyeszteni a Fekete-tengeren – az amúgy kimondottan légvédelmi feladatokra használt – Moszkva rakétás cirkálót.