Infostart.hu
eur:
386.38
usd:
332.57
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Ukrán katonák kiképzésen vesznek egy brit katonai bázison Manchester közelében 2022. július 7-én. Boris Johnson távozó brit miniszterelnök néhány héttel ezelőtti kijevi látogatásán ajánlotta fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy Nagy-Britannia 120 nap alatt tízezer ukrán katonának tart kiképzési programokat.
Nyitókép: MTI/AP/The Sun Pool/Louis Wood

Ettől tarthat Oroszország, egy nagyhatalomban bevezetnék a katonai szolgálatot

A kormányzó brit Konzervatív Párt ismét bevezetné a kötelező katonai vagy polgári szolgálatot.

A választási programpontként vasárnap ismertetett tervezetet szerint mindazok a nagykorúak, akik befejezik iskolai tanulmányaikat, saját döntésük, illetve alkalmassági vizsgálatok alapján számos lehetőség közül választhatnának.

Ezek egyike lenne a katonai szolgálat. Azok, akik ezt választják és megfelelnek az alkalmassági teszteken, tizenkét hónapot töltenének katonai szolgálatban a brit fegyveres erőknél.

Ennek alternatívájaként havonta egy hétvégét - évente 25 napot - kellene eltölteniük a 18 évnél idősebbeknek a helyi közösségeikben működő közszolgálati szervezeteknél, köztük a rendőrségnél, a tűzoltóságnál, a mentőknél, az állami egészségügyi szolgálatnál (NHS), vagy akár a tengeri mentőszolgálat kötelékében.

Rishi Sunak miniszterelnök a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi tömeglapban megjelent írásában úgy fogalmazott, hogy az elképzelés a nemzeti szolgálatnak (National Service) nevezett korábbi rendszert élesztené újjá, de teljesen más, modernizált formában.

Az 1949-ben bevezetett National Service keretében több mint kétmillióan teljesítettek szolgálatot a brit fegyveres erőknél.

Nagy-Britanniában azonban 1960 óta nincs kötelező sorozás,

a fegyveres erők mindegyik fegyverneme - a szárazföldi hadsereg, a haditengerészet, a tengerészgyalogság és a légierő - hivatásos önkéntesekből áll.

Rishi Sunak a Mail on Sunday által közölt cikkében hangsúlyozta: a National Service tervezett új formája - amely 2025 szeptemberétől indulna - nem katonai összeírás lenne, hiszen az érintettek "óriási többsége" nem a fegyveres erőknél teljesítene szolgálatot, csak azok, akik kifejezetten ezt választják és megfelelnek a kemény alkalmassági teszteken.

A brit kormányfő szerint az elképzelés lényege az, hogy "mindenki tegyen valamit az országért". Legyen szó akár elsősegélyről, otthonukhoz kötött magányos emberek megsegítéséről vagy a kutató-mentő szolgálatok tevékenységének támogatásáról, mindegyik 18 éves fiatal elsajátíthat új képesítéseket, úgy, hogy eközben a társadalom életéhez is hasznos hozzájárulást nyújt - fogalmaz vasárnapi cikkében a konzervatív párti miniszterelnök.

Sunak szerint a fiataloknak nemzedékek óta nem volt alkalmuk ilyen tapasztalatok megszerzésére, ugyanakkor túl sok lehetőség veszett oda "céltalanul, bűnözéssel vagy munkanélküliként eltöltött életek során".

Nagy-Britanniában július 4-én tartják a parlamenti választásokat, és a felmérések folyamatosan a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 20 százalékpontot meghaladó támogatottsági előnyét jelzik.

A Mail on Sunday számára a Deltapoll közvéleménykutató cég által elvégzett legfrissebb vizsgálat szerint ha most tartanák választásokat, a Munkáspárt a voksok 45 százalékát szerezné meg, a konzervatívokra a választók 23 százaléka szavazna.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×