Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
Donald Tusk, a fő lengyel ellenzéki erő, a Civil Platform (PO) párt elnöke beszél a lengyel parlamenti alsóház, a szejm varsói üléstermében, miután miniszterelnökké választotta az október 15-i választások eredményeképpen létrejött törvényhozás 2023. december 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak

Nem akármire vesz fel gigahitelt Lengyelország

Lengyelország "nagyon olcsó, előnyös hitelekre számíthat" azon beruházások esetében, amelyek civil feladatokat, de egyúttal védelmi és biztonsági célokat is szolgálnak - jelentette ki a lengyel miniszterelnök.

Lengyelország 300 millió eurós hitelt vesz fel az Európai Beruházási Banktól (EIB) az európai légvédelmi projekt részét képező lengyel-francia műholdprogramra - jelentette be Donald Tusk lengyel kormányfő hétfőn Varsóban, Nadia Calvino EIB-elnökkel közös sajtókonferenciáján.

Lengyelország "nagyon olcsó, előnyös hitelekre számíthat" azon beruházások esetében, amelyek civil feladatokat, de egyúttal védelmi és biztonsági célokat is szolgálnak - jelentette ki a Calvinóval folytatott tárgyalások után Tusk.

Közölte: hétfőn aláírták a francia részvétellel megvalósítandó lengyel műholdprogramról szóló megállapodást, mely megvalósítását az EIB 300 millió eurót érő hitellel támogatja.

Hozzáfűzte: ennek köszönhetően "egy lépéssel előrehaladunk a lengyelországi és az európai vaskupola létesítésének tervében", melynek a műholdrendszerek, valamint a felderítő rendszerek elválaszthatatlan részét képezik.

Bejelentette továbbá: néhány napon belül több más európai miniszterelnökkel együtt bemutatja az Európai Bizottságnak a légvédelmi rendszer létesítésének tervét. A szándék az, hogy "a páneurópai légvédelemnek, az Európa felett átívelő vaskupolának az eszméje egyre kevésbé legyen álom, és egyre inkább valódi, gyakorlati tervvé váljon" - jegyezte meg Tusk.

Nadia Calvino elmondta: a lengyel műholdprogramra szánt 300 millió euró odaítélése az EIB első lépése az európai biztonsági és védelmi terv megvalósításának támogatásában.

Donald Tusk áprilisban jelentette be, hogy Lengyelország csatlakozik a közös európai légvédelmi kezdeményezéshez (ESSI).

Most a miniszterelnök azt is megköszönte, hogy az EIB kész támogatni Lengyelország keleti határának védelmét. Utalt korábbi bejelentésére, miszerint tovább kívánják erősíteni a keleti határszakaszt már védő, elektronikus rendszerrel felszerelt acélkerítést, és a tervek szerint 2,5 milliárd dollárt fordítanak a biztonság és az elrettentés fokozására az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határvonalon.

A Keleti pajzs nevű projekt keretében megvalósítandó erődítményrendszer építésekor a határt környezetvédelmi jellegű beruházásokkal is biztosítani tervezik, valamint fejleszteni fogják a civil célokra is felhasználható infrastruktúrát - emelte ki.

Marcin Kierwinski, a múlt héten a posztjáról távozott lengyel belügyminiszter hétfőn a TOK FM lengyel kereskedelmi rádiónak nyilatkozva ezzel kapcsolatban konkrét bunker- és lőállási rendszereket, lövészárkokat, "különböző típusú blokádokat" említett meg, amelyek megakadályoznák, hogy például harckocsik átlépjék a lengyel határt.

Címlapról ajánljuk
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.

Szijjártó Péter: Ukrajna mindent egy lapra tesz fel, hogy ukránbarát magyar kormány legyen

A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

A héten a közel-keleti háború nyomta rá a bélyegét a tőkepiaci hangulatra, főleg az energiaárak megugrása miatt, amelyek inflációs és növekedési kockázatokat hordoznak magukban. Európában ugyan emelkedéssel indult a nap, azonban az olajár hirtelen megugrása újabb lefordulást hozott. Délutánra az európai és az amerikai tőzsdéken is csúnya esés alakult ki, a magyar piac is komoly nyomás alá került.  Itthon az OTP-re figyelnek a befektetők, a bankcsoport hajnalban tette közzé negyedéves számait: a negyedéves profit ugyan elmaradt a várttól, amire nem sűrűn van példa, de azért nagy dráma nincs, egész évben így is meglett a rekorderedmény. A rossz nemzetközi hangulat mellett viszont az OTP is jelentős mínuszban zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×