Több mint két és fél éve tartó hivatali ideje óta nem először vágja kemény fába a fejszéjét a német egészségügyi miniszter. A közelmúltban Karl Lauterbach hosszú csatározások után végül a parlamentben is keresztülvitte a marihuána rekreációs célú termesztésének és fogyasztásának törvényét, a mostani terv, a kórházak, illetve klinikák működésének megreformálása azonban a korábbiaknál jóval nehezebb vállalkozásnak ígérkezik. Az ellenállás máris nagy méreteket öltött.

Az ismertté vált sarokkövek között szakértők szerint első helyen áll a kórházak finanszírozásának reformja. Az ARD közszolgálati médium szerint ennek lényege, hogy a jövőben a kórházak az állami pénzügyi támogatást nem kizárólag kezelésekként kapnák, hanem annak nagy részét az határozná meg, hogy mennyire szakképzett a személyzet, rendelkeznek-e meghatározott orvosi berendezésekkel, vagy sürgősségi betegellátásra is készek-e.

A második helyen – az elsőtől elválaszthatatlanul – a kórházak szakosodása, illetve ezzel járó összevonása, kórházi központok létrehozása áll. Mindettől elválaszthatatlanul pedig a kezelések minőségének javítása.

A miniszter szerint minél inkább szakosodott egy kórház, annál inkább képes meghatározott beavatkozások magas szintvonalú végrehajtására. Lauterbach olyan tanulmányokra hivatkozik, amelyek szerint nagyobb a túlélés valószínűsége, ha a többi kötött sztrókos betegeket speciális kórházakban kezelik.

A szociáldemokrata politikus tervezete már az kormány elé került, miközben több tartomány, számos kórház és orvosok jelentős része tiltakozik ellen.

A miniszter mindenekelőtt pénzt ígér. A Német Kórházszövetség adatai szerint eben az évben akár 80 kórház is csődbe mehet.

Számos klinika a pénzhiány miatt kénytelen volt osztályokat bezárni vagy teljesen meg is szüntetni, ami elsősorban a vidéki lakosság heves tiltakozását váltotta ki. A miniszter szerint Németországban túl sok a kórház. Európában – mint állítja – ilyen "sűrűséget" csak Ausztria enged meg magának, miközben a németországi kórházi ágyak egyharmada üres. Ebből kiindulva "forradalomról" beszélt, kevesebb kórházat, de jobb ellátást ígért. A törvényjavaslat szakértők szerint legkorábban 2027-ben léphet életbe, 2028-nak azonban – különös tekintettel a heves ellenállásra – nagyobb a valószínűsége.

Bajorország már korábban jelezte, hogy a reform az alkotmányba ütközhet. Értesülések szerint más tartományok – mindenekelőtt Schleswig-Holstein, Észak-Rajna-Vesztfália és Baden-Württemberg – is osztják ezt az álláspontot. Több tartomány kifogásolja, hogy a tervezet beavatkozik a kórházak működésével kapcsolatos helyi szuverenitásba.

Heves bírálat kíséri a miniszter azon tervét is, hogy a törvény elfogadásához ne legyen szükség a Bundesrat, azaz a Szövetségi Tanács jóváhagyására. A parlament felsőházában – a Bundestagtól eltérően – a tartományok képviselői döntenek.