Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Unsplash.com

Átment az amerikai szenátuson a 95 milliárd dolláros háborús segély

Az amerikai szenátus kedd este 95 milliárd dolláros háborús segélyt fogadott el Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak, egyben megküldte a jogszabályt Joe Biden elnöknek, miután hónapokig tartó késedelmek és viták folytak arról, hogy az Egyesült Államoknak mennyire kell részt vennie külföldi háborúkban.

Az Ukrajna számára 61 milliárd dollár támogatást előirányzó törvényjavaslatot 79-18 arányban hagyta jóvá a testület azt követően, hogy azt korábban a képviselőház is elfogadta.

Joe Biden amerikai elnök még ezen a héten meg akarja kezdeni a fegyverek és felszerelések szállítását Ukrajnába. „Alá fogom írni ezt a törvényjavaslatot, és amint holnap az asztalomra kerül, beszédet intézek az amerikai néphez, hogy még ezen a héten megkezdhessük a fegyverek és felszerelések küldését Ukrajnának” – mondta az elnök a szenátus döntése után.

A törvénycsomag elfogadásával, amely több milliárd dollárnyi támogatást tartalmaz Izraelnek és Tajvannak is, „az amerikai kongresszus bebizonyította az amerikai vezető szerep erejét a világban. Határozottan kiállunk a demokrácia és a szabadság mellett, a zsarnokság és az elnyomás ellen” – mondta Biden.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán kijelentette, hogy a 61 milliárdos segélycsomag jóváhagyása Ukrajna számára „megerősíti Amerikának a demokrácia világítótornyaként” betöltött szerepét. „Hálás vagyok az amerikai szenátusnak az Ukrajnának nyújtott létfontosságú segély (keddi) jóváhagyásáért” – fejtette ki Zelenszkij a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×