Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
308.19
bux:
136495.92
2026. április 21. kedd Konrád
Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője pódiumbeszélgetésre érkezik az ukrajnai háború két évét értékelő fórumon Kijevben 2024. február 25-én. Oroszország 2022. február 24-én indított háborút nyugati szomszédja ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Az ukrán hírszerzés feje elárulta, mi lehet Kijev célja

Az ukrán katonai vezetésnek van terve Oroszország katonai potenciáljának csökkentésére - szögezte le Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés főnöke, reményét fejezve ki, hogy folytatódni fognak az oroszországi területek elleni támadások.

„Olyan tervet javasoltunk, amely az orosz harci képességek csökkentését célozza. Ez sok területet lefed, mint például a hadiipar, a kulcsfontosságú katonai létesítmények, repülőterek, parancsnoki és irányító állások támadását” – fejtette ki az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének vezetője a The Washington Post című amerikai lapnak adott nyilatkozatában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett csütörtökön.

Elmondta, hogy a tervek között több, határon átnyúló támadás szerepel, amelyet orosz önkéntesek hajtanak végre az ukrán hírszerzés támogatásával, valamint további dróncsapások. Szavai szerint Kijev célja, hogy az orosz lakossággal megértesse: Vlagyimir Putyin, a Kreml feje nem képes megakadályozni, hogy Oroszország belesodródjon a háborúba. „Ha mondjuk, Szentpéterváron vagy, és csak a tévében látod a háborút, mindig támogatni fogod annak folyatását. Az emberek viszont idegesek lesznek, amikor valamilyen létesítményt támadás ér az otthonuk közelében” – jegyezte meg.

Budanov rámutatott arra, hogy a pusztítás nagy részét az orosz területeken éppen az ukrán drónokra kilőtt orosz SZ-300-as légvédelmi rakéták okozták a közelmúltban. „Valójában az a kár, amit ezek a (légvédelmi) rakéták okoznak, sokkal nagyobb, mint amennyi kárt egy drón okozhat” – magyarázta. Arra a tisztázó kérdésre, hogy ezek szerint folytatódnak-e az ukrán támadások oroszországi területeken, Budanov azt válaszolta, hogy bízik benne.

Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin: a magyar politikatörténetben különleges helyzet állt elő

Csizmadia Ervin: a magyar politikatörténetben különleges helyzet állt elő

Érthető, hogy miért titulálták balliberálisnak a Tiszát a kormánypártok, ahogy annak is jó oka van, hogy a végül győztes formáció lényegében a párt vezetőjének személyén kívül szinte semmilyen kártyáját nem terítette ki – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.

Dobrowiecki Péter az uniós pénzek hazahozataláról: Lengyelország a példa rá, hogy nem kell minden elvárást betartani

Donald Tusk úgy kapta meg a visszatartott uniós pénzösszegek jelentős részét, hogy a korábban tett ígéretei nagy részét nem tudta teljesíteni, amit egyszerűen azzal indokolt, hogy az elnöki vétó megköti a kezeit – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért kutatási vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.04.21. kedd, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Választás 2026: záporoznak az események a kormányalakítás előtt, lépett az ügyészség, az államkincstár

Választás 2026: záporoznak az események a kormányalakítás előtt, lépett az ügyészség, az államkincstár

Elképesztő híráramlást láthatunk a választás utáni időszakban, tegnap például megismerhettük a leendő kormány hét miniszterének nevét. Közben egyre több állami intézmény tesz lépéseket régóta húzódó, kritikus ügyekben. Ma kiderült, hogy az ügyészség átvette a jegybanki vagyont vizsgáló nyomozást a rendőrségtől – elmondásuk szerint így gyorsítanák a folyamatot. Mindeközben az államkincstár Karácsony Gergely főpolgármester kérésének megfelelően júniusig haladékot adott a fővárosnak a szolidaritási hozzájárulás megfizetésére, az Európai Unió Bírósága pedig elkaszálta a gyermekvédelminek mondott törvényt. Cikkünk folyamatosan frissül a keddi közéleti hírekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×