eur:
385.87
usd:
354.86
bux:
68302.81
2024. május 21. kedd Konstantin
Karl Nehammer osztrák kancellár sajtótájékoztatót tart a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélést követően Moszkvában 2022. április 11-én.
Nyitókép: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Folytatódik az osztrák–orosz kémháború: kölcsönös kiutasítások és vádaskodások

Márciusban Ausztria utasított ki két orosz diplomatát, Oroszország ezt nem sokáig hagyta válasz nélkül. Ezúttal egy osztrák diplomatát nyilvánítottak nemkívánatos személynek. Közben Bécsben tovább folyik a vizsgálat a korábbi osztrák alkotmányvédelmi hivatal egy volt munkatársa ellen, akit azzal vádolnak, hogy titkos adatokat továbbított az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak.

Moszkva retorziójától a Kurier című napilap számolt be. Eszerint bekérették külügyminisztériumba Ausztria ottani nagykövetét, és közölték vele, hogy az érintett diplomatának április 18-ig el kell hagynia állomáshelyét. A nagykövetnek a külügyminisztérium "határozott tiltakozását" fejezte ki a két orosz diplomata "minden alapot nélkülöző" kiutasítása miatt. A moszkvai külügyminisztérium ezzel összefüggésben olyan "barátságtalan gesztusról" beszélt, amely tovább terheli a jelenleg válságban lévő kétoldalú kapcsolatokat.

Az orosz fél a történtekért Ausztriát tette felelőssé, hangoztatva azt is, hogy Bécs diplomáciai lépései károkat okoznak a magát semlegesnek tekintő és a nemzetközi diplomáciai helyszínnek tartó ország tekintélyének. A moszkvai külügyminisztérium egyidejűleg közölte azt is, hogy a márciusi osztrák diplomáciai lépés nyomán foganatosított orosz ellenintézkedések a jövőt illetően nem korlátozódnak diplomaták kiutasítására.

A Kurier szerint egyelőre nem világos, hogy az orosz fél mit ért ezalatt. Lehetségesnek tartotta a lap a moszkvai osztrák nagykövetség jövőbeni "adminisztratív jellegű zaklatását".

A kölcsönös kiutasítások, illetve a Bécsben jelenleg vizsgált Ott-ügyben folyó nyomozás kapcsán egy közvélemény-kutatás arra mutatott rá, hogy az osztrákok többsége problémának tartja az országot érintő kémtevékenységet. A Puls 24 hírportál megbízásából végzett közvélemény-kutatásban 500 személyt kérdeztek: 52 százalékuk vélekedett úgy, hogy az országnak szembe kell néznie ezzel a problémával.

Különösen a kormánykoalíció kisebbik pártja, a Zöld Párt, valamint az ellenzéki szociáldemokrata SPÖ, valamint az ugyancsak ellenzéki liberális Neos Párt szavazói vélekedtek így, de kisebb arányban a nagyobbik kormánypárt, az Osztrák Néppárt (OVP) választói is. Ezzel szemben mindenekelőtt a szintén ellenzéki, a Kurz-érában kormányon lévő osztrák Szabadságpárt támogatói hangsúlyozták azt, hogy az országnak jelenleg ennél súlyosabb problémákkal kell szembenéznie.

Ami pedig az Ausztriába jelenleg zajló kémügyet illeti, a vizsgálat tovább folyik. A vádlottak padján a korábban őrizetbe vett Egisto Ott ül, akit azzal gyanúsítanak, hogy orosz biztonsági szolgálatok megbízásából hatósági adatbázisokhoz fért hozzá, és rendőrségi adatokat adott át orosz ügynököknek.

Ezzel kapcsolatban Karl Nehammer kancellár az ORF közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy súlyos vádakról van szó.A kancellár szerint az igazságszolgáltatásnak sürgősen ki kell vizsgálnia a felmerült gyanút. Másrészt értékelni és tisztázni kell a köztársaság biztonsági helyzetét.

Elejét kell venni annak, hogy orosz kémhálózatok fenyegessék Ausztriát beszivárgással vagy a politikai pártok és egyéb hálózatok aláásásával, illetve felhasználásával.

Nehammer, aki a Néppárt elnöke is, annak a nézetének adott hangot, hogy mind az államvédelmi és hírszerző hatóság (DSN), mind pedig a katonai hírszerző szolgálatok számára több eszköz szükséges, mert csak így lehet hatékonyan fellépni az ellenséges hírszerző szolgálatok ellen.

A kémügy kapcsán vád érte az ellenzéki radikális jobboldali Osztrák Szabadságpártot (FPÖ), amely ma Ausztria legnagyobb támogatottsággal rendelkező párja. A Herbert Kickl korábbi belügyminiszter által vezetett pártnak azt róják fel, hogy a kémtevékenységgel vádolt Egisto Ott korábban a szabadságpárt által vezetett belügyminisztériumban töltött be egyre magasabb tisztségeket, és onnan került később az Állambiztonsági és Hírszerzési Igazgatósághoz.

A kancellár pártjának főtitkára, Christian Stocker egy sajtótájékoztatón már "FPÖ-kémbotrányról" beszélt. Szerinte meg kell vizsgálni Herbert Kickl szabadságpárti elnök szerepét, aki belügyminisztersége alatt "lerombolta az akkori állambiztonsági rendszert. Az FPÖ határozottan visszautasítja a vádakat. A párt szerint az ÖVP hamis állításokkal saját kormányzási kudarcairól akarja elterelni a figyelmet.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×