Infostart.hu
eur:
393.55
usd:
340.71
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke
Damian Soból lengyel segélymunkás előtt róják le kegyeletüket az emberek a férfi lakóhelyén, a délkelet-lengyelországi Przemyslben 2024. április 4-én. Soból és hat társa április 2-án vesztette életét, amikor izraeli légicsapás érte a World Central Kitchen (WCK) spanyol nem kormányzati segélyszervezet humanitárius segélyt szállító autókonvoját a Gázai övezet középső részén fekvő Deir el-Balah környékén.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Darek Delmanowicz

Felfüggesztések, megrovások - kiderült, miért támadta meg Izrael a segélykonvojt

Megvan az első vizsgálatok eredménye. Az IDF számolt be a fejleményekről, az esetet egyúttal tragédiának és súlyos hibának nevezve. A WCK hidegen reagált. Időközben Izrael arról beszélt, hogy egy csütörtöki döntésével sikerül elkerülni a humanitárius válságot.

Hétfőn a késői órákban a Gázai övezeti Deir al-Balah-tól délre izraeli támadás ért egy segélykonvojt, ami a World Central Kitchen (WCK) nonprofit segélyszervezet hét alkalmazottjának, köztük több külföldinek a halálát okozta. Az izraeli hadsereg (IDF) vizsgálatot indított, amelynek eredményéről tájékoztatták az újságírókat és egy közleményt is kiadtak.

Eszerint a izraeli hadsereg felfüggesztett két tisztet, három másikat pedig megrovásban részesített, azért, mert rosszul kezeltek kritikusan fontos információkat, illetve megsértették a hadsereg hadviselési szabályait.

„Ez egy tragédia” – mondta az újságíróknak Daniel Hagari, a hadsereg szóvivője. "Ez egy komoly esemény, amiért mi vagyunk a felelősek. Ennek nem kellett volna megtörténnie, és gondoskodni fogunk arról, hogy ne ismétlődjön meg" – tudósított a The Guardian. A hadsereg szerint a támadás súlyos hiba volt.

A közlések alapján az izraeli hadsereg szabálya az, hogy vizuális megfigyelés alapján akkor válhat valami vagy valaki célponttá, ha több fenyegető körülményt is azonosítanak, és csak ezután lehet támadást indítani. A nyomozás azonban megállapította, hogy egy ezredes engedélyezte a halálos dróncsapások sorozatát a konvojra egy őrnagy megfigyelése nyomán, aki a drónkamerák szemcsés felvételei alapján egy táskát cipelő segélymunkást fegyveresként azonosított. A katonai tisztviselők szerint ez a megfigyelés valótlannak bizonyult.

A BBC összefoglalója szerint az első két járművet ért légicsapást túlélők közül többen meghaltak, amikor egy harmadik járművet is eltaláltak a rakéták.

A nyomozás eredményeit átadták a katonai főügyésznek, aki eldönti, hogy a tisztek vagy bárki más, aki részt vett a gyilkosságban, további büntetést kapjon-e, vagy eljárást indítsanak-e ellenük.

Hidegen reagált a WCK

A World Central Kitchen jótékonysági szervezet reagált az izraeli bejelentésre és bocsánatkérésre. Erin Gore vezérigazgatója közleményében úgy fogalmazott, hogy az IDF bocsánatkérése kollégáik felháborító meggyilkolása miatt csekély vigaszt jelent az áldozatok családjainak és a szervezetnek.

„Izraelnek konkrét lépéseket kell tennie a humanitárius segélyszervezetek dolgozóinak biztonsága érdekében. Műveleteink továbbra is felfüggesztve maradnak” - tette hozzá.

Megszületett a döntés, több segély juthat be az övezetbe

Csütörtök éjszaka ülésezett a kibővített izraeli biztonságpolitikai kabinet. Döntése szerint Izrael lehetővé teszi, hogy az eddiginél több humanitárius segély jusson be a Gázai övezetbe a háború által sújtott lakosságnak; a segélyek ezentúl bevihetők az övezeti északi átkelőpontján is.

Mostantól Izrael asdódi kikötőjéből az erezi átkelőn át is bejuthat segély az övezetbe, és az eddiginél nagyobb mennyiség Jordániából az övezet déli részén található Kerem Salom-i átkelőn keresztül.

Ennek révén "sikerül elkerülni a humanitárius válságot, és folytathatók a harcok Izrael háborús céljainak elérése érdekében".

A washingtoni Fehér Ház üdvözölte a döntést, amely annak hatására született meg, hogy Joe Biden amerikai elnök telefonon beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és több intézkedést követelt tőle.

Az Egyesült Államok újabb többoldalú tárgyalásokat tervez, és ismét Kairóban a Gázai övezeti háború és konkrétan a Hamász által túszul fogva tartott izraeliek szabadon engedése ügyében különböző sajtóértesülések szerint. Várhatóan a hét végén odautazik Bill Burns, a CIA igazgatója, a katari kormányfő és az izraeli tárgyalóküldöttség, valamint csatlakozik hozzájuk az egyiptomi hírszerzés vezetője.

Jiszráél Kac izraeli külügyminiszter kijelentette: üdvözli, hogy az Egyesült Államok egyértelműen az elraboltak szabadon bocsátásától teszi függővé, hogy lehet-e tűzszünet a háborúban. "Továbbra is arra törekszünk szövetségeseinkkel szerte a világon, hogy megvédjük Izrael jogát a háború folytatására mindaddig, amíg le nem győzzük a Hamászt, és az el nem engedi a túszokat" - tette hozzá Kac.

Kényszerű zárva tartás

Az iráni fenyegetések miatt pénteken zárva marad huszonnyolc izraeli külképviselet a világban. Jeruzsálemben Irán bosszújától tartanak amiatt, hogy feltehetőleg izraeli légitámadásban meghalt tizenhat ember Irán damaszkuszi konzulátusának épületegyüttesében.

(A nyitóképen: Damian Soból lengyel segélymunkás előtt róják le kegyeletüket az emberek a férfi lakóhelyén, a délkelet-lengyelországi Przemyslben 2024. április 4-én. Soból és hat társa április 2-án vesztette életét, amikor izraeli légicsapás érte a World Central Kitchen (WCK) spanyol nem kormányzati segélyszervezet humanitárius segélyt szállító autókonvoját a Gázai övezet középső részén fekvő Deir el-Balah környékén.)

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×