Az eddig publikálatlan jegyzőkönyveket egy blog hozta nyilvánosságra napokkal ezelőtt, a jegyzőkönyvekben általánosságban a járvány kockázati fokának értékelése, illetve annak kezelése szerepelt.

Egy 2020 márciusi értékelés viszont a média szerint több vonatkozásban is ellentmondásosnak tűnt, és felmerült az a gyanú hogy az nem szakmai mérlegelésen, hanem "külső szereplők" politikai utasításain alapult. Az RKI és tekintélyes orvostudományi egyesületek, illetve szakértők cáfolták ezt. Emlékeztettek arra is, hogy az illetékes német szervek nem egyedül döntöttek a járvány kockázati értékeléséről. Az RKI hivatkozott az intézet kockázatértékelési elveire, utalva arra, hogy figyelembe vették – illetve veszik – az adott járvány alakulásával kapcsolatos nemzetközi, valamint németországi helyzetet, továbbá a védekezési és kezelési intézkedések elérhetőségét.

Az intézet korábbi elnöke, Lothar Wieler az ARD közszolgálati médiumnak adott interjújában a négy évvel ezelőtt kezdődött járvány egyik fő kérdésének azt nevezte, hogy mennyire képes a társadalom a nagy problémák megoldására.

A korábban nem publikált, de kiszivárgott jegyzőkönyvek vitát váltottak ki politikai körökben. Az ellenzéki CDU egyes vezető politikusai a kormányzati intézkedések megvitatását sürgették. Ezzel egyetértettek a kormánykoalíció vezető politikusai is, ők azonban többnyire a korábbi Merkel-kormányra hárították az ezzel kapcsolatos felelősséget.

Robert Habeck zöld párti alkancellár a Bild című lapnak nyilatkozva úgy értékelte, hogy a járvány kezelésével kapcsolatban át kell tekinteni az akkori intézkedéseket és le kell vonni a szükséges tanulságokat. "Rendelkeznünk kell az ehhez szükséges bátorsággal, és tanulnunk kell a tapasztalatokból" – hangsúlyozta Habeck, aki a kormány gazdasági minisztere is.

Az alkancellár szerint a döntések életeket mentettek meg, de az akkori időszak nagy terhet jelentett különösen a gyermekek és a fiatalok számára. A politikus elismerte, hogy az akkori nagykoalíciónak nagy horderejű döntéseket kellett hoznia egy példátlan helyzetben.

"Természetesen történtek hibák, de az is hiba lett volna, ha nem születnek döntések"

– fogalmazott.

Hasonlóan vélekedett a legkisebb koalíciós párt, a szabad demokrata FDP elnöke, Christian Lindner is. A liberális politikus egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolta, és arra is felhívta fegyelmet, hogy a társadalom megosztottsága a járvány kezelésével kapcsolatosan a mai napig tart. Az FDP elnöke szerint a megfelelő "hibaelemzés" segíthet a járvány kezelésével kapcsolatos intézkedések támogatóinak és ellenzőinek megbékítésében, valamint a különböző tilalmi intézkedések megítélésében.

"Ma már tudjuk, hogy a korábbi szövetségi kormány több döntése jelentős szociális és gazdasági károkat okozott" – hangsúlyozta a a miniszter, aki ennek kapcsán utalt az iskolák bezárására, a nyilvános helyeken történő kapcsolatok korlátozására, a kijárási tilalmakra. Megítélése szerint ezek túlnyomórészt aránytalan beavatkozást jelentettek a szabadságjogokba.

A szociáldemokrata Malu Dreyer, az SPD Rajna-vidák-Pfalz tartományi miniszterelnöke a t-online hírportálnak nyilatkozva úgy vélte, az újraértékelés fontos ahhoz, hogy tanulni lehessen a jövőt illetően.

Karl Lauterbach, a Scholz-kormány jelenlegi egészségügyi minisztere a Der Spiegenek adott interjújában elsősorban a korlátozásoknak a fiatal generációra gyakorolt negatív hatásait említette.

"A legnagyobb hiba az volt, hogy ebben a tekintetben olykor túl szigorúak voltunk, és valószínűleg kissé megkésve kezdtük az enyhítő intézkedéseket"

– fogalmazott a miniszter, szerinte helytelen volt túl hosszú időre bezárni az iskolákat, illetve az óvodákat.

Egy évvel ezelőtt egy kormányzati munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy a világjárványnak messzemenő következményei voltak a gyermekek, illetve a fiatalok egészségére. Ezek között említették a depressziót, az étkezési zavarokat, valamint a tanulással kapcsolatos problémákat.

Horst Seehofer, a korábbi Merkel-kormány belügyminisztere ugyancsak a Der Spiegelnek nyilatkozva kijelentette, hogy ma már nem egyezne bele néhány korábbi korlátozásba. Kritikusan fogalmazott a különösen éjszakai kijárási tilalmakról, amelyeknek szerinte aligha volt hatása a fertőzési láncok megszakítására. Hasonlóan fogalmazott egyes lakossági, illetev szakmai csoportok számára elrendelt, a vírus elleni védőoltási kötelezettséggel kapcsolatban is. Szerinte a jövőben nagyon óvatosnak kell lenni a kötelező védőoltások elrendelésével.

A Merkel-kormány egykori egészségügyi felelőse, Helge Braun pedig úgy fogalmazott, hogy túl magasra becsülték a vakcinák hatékonyságát. Szerinte téves volt az a feltételezés, hogy a beoltott emberek teljes biztonságban lesznek – idézte az ARD a korábbi politikust.