Infostart.hu
eur:
389.5
usd:
335.93
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pixabay

A Bundesrat is zöld jelzést adott: áprilistól legális a marihuána Németországban

Az elmúlt hónapok rendkívül heves vitái, illetve az éles tiltakozások ellenére április 1-jén életbe léphet a kannabisz korlátozott legalizálásáról szóló törvény. Noha a tervezetben foglaltakat több tartományi vezető kezdettől fogva ellenezte, a miniszter tervezete végül a Bundestagban is "átment".

Az orvosból lett egészségügyi miniszter, Karl Lauterbach egyik fő törekvése volt a kannabisz rekreációs célú termesztésének és fogyasztásának engedélyezése. Beiktatása óta küzdött ezért, korábbi tervezeteit a heves tiltakozások nyomán többször is átdolgozta. Erőfeszítéseit végül siker koronázta, előbb a kormány, majd a Bundestag és végül a Bundesrat is rábólintott az "ellenőrzött legalizálásra".

A kannabisz ezáltal kikerül a kábítószertörvényből, amelyben a heroinnal és más kábítószerekkel együtt tiltott anyagként szerepel, és 18 éves kortól engedélyezett 25 gramm kannabisz birtoklása. Ugyancsak engedélyezik a kannabisznövény egyes fajtáinak "személyes használatra" történő termesztését úgynevezett kannabiszklubokban, amelyeknek tagjai a növényt közösen termeszthetik, és egymásnak átadhatják, de kereskedni tilos vele.

A miniszter szerint a szigorú tilalmi politika "megbukott", érvei között szerepelt, hogy a szigorú szabályozással az egészségvédelmet javítani, a feketepiacot és a szervezett kábítószer-bűnözést pedig fékezni lehet.

Az ellenzők, köztük tekintélyes orvosi, illetve egészségügyi szervezetek, valamint a pártok, közül mindenekelőtt a konzervatív CDU/CSU, főképp azzal érveltek, hogy az engedélyezésnek mindenekelőtt a fiatalok lesznek az áldozatai.

Erős fenntartásaikat hangoztatták pártállástól függetlenül a német tartományok belügyminiszterei is, szerintük a legalizálás növeli a szervezett bűnözést, mivel többen próbálnak majd kannabiszhoz jutni. Bajorország belügyminisztere például úgy fogalmazott, hogy a tartomány elutasítja a kannabisz legalizálásának jóváhagyását. "Célunk a drogfogyasztás visszaszorítása, nem pedig annak bátorítása" – fogalmazott Joachim Herrmann.

A szavazás a heves tiltakozások nyomán kétesélyes volt.

A tartományok képviselői a parlamenti rendszabályok szerint a törvényt ugyan véglegesen nem vétózhatták volna meg, azt azonban elérhették volna, hogy a két ház közös, úgynevezett közvetítő bizottsága újból megtárgyalja a tervezetet, jelentősen késleltetve annak életbe lépését.

Közvetlenül a szavazás előtt Karl Lauterbach igyekezett eloszlatni a tizenhat tartomány illetékes hatóságainak aggodalmait. Hangsúlyozta, hogy a kormány a jövőben több pénzt kíván fordítani a szenvedélybetegségek megelőzésére, így húszmillió euróval kíván támogatni egy prevenciós központot. Utalt arra is, hogy rendszeresen ellenőrizni kívánják a "kannabiszklubok" tevékenységét.

Ilyen előzmények után döntött pénteken a Bundesrat a javaslat elfogadásáról, a közvetítőbizottság összehívásához nem volt meg a szükséges többség. Mindez azt jelenti, hogy

a kannabisz korlátozott termesztése, illetve fogyasztása április 1-jétől "rekreációs céllal" engedélyezett.

Szakértők szerint ugyanakkor a részleges legalizálás a jövőt illetően számos problémát vet fel. Nem csupán a fogyasztás kapcsán nőhetnek az elsősorban a fiatalokat veszélyeztető egészségügyi kockázatok, de a kábítószer-kereskedelem miatt a szervezett bűnözés is erősödhet. Karl Lauterbach válasza minderre az volt, hogy a jobb oktatással, illetne felvilágosítással kell megvédeni a fiatokat a fogyasztástól és a feketepiactól.

A törvény elfogadása után a szövetségi tartományok jogi hatóságainak feladatai is jelentősen megnövekednek. Az igazságügyi illetékeseknek ugyanis a törvény értelmében amnesztiát kell biztosítaniuk a korábbi "kannabiszbűncselekmények" legtöbb elkövetőjének. A hatóságok szerint nagyszámú ilyen aktáról van szó.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×