eur:
391.1
usd:
359.52
bux:
72640.48
2024. július 19. péntek Emília
Az izraeli légicsapások által okozott pusztítás nyomai a Gázai övezetben az amerikai légierő egyik repülőgépéből nézve 2024. március 14-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei 2023. október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/AP/Leo Correa

Joe Biden: ez vörös vonal

A gázai háborúról egyeztetett telefonon Joe Biden amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn, ami több mint egy hónapja az első közvetlen kommunikáció a két vezető között.

A Fehér Ház közlése szerint a megbeszélés témái között a humanitárius segélyek bejuttatásának felgyorsítása, valamint az izraeli hadsereg küszöbön álló rafahi offenzívája szerepelt - ez utóbbit az Egyesült Államok csak bizonyos feltételek teljesülése esetén támogatja.

Ezzel egyidőben Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója bejelentette, hogy az izraeli kormány elküldi egy tisztségviselőjét Washingtonba, hogy a tervezett rafahi offenzíváról egyeztessen.

Az izraeli kormányzat közleménye szerint ugyanakkor Benjámin Netanjahu a telefonbeszélgetés során közölte az amerikai elnökkel, hogy országának eltökélt szándéka elérni minden célját Gázában, miközben biztosítja a szükséges humanitárius segítséget a palesztin terület lakosságának.

A hétfői telefonbeszélgetést megelőzte, hogy a két ország között feszültséget okozott az amerikai Szenátus demokrata többségének vezetője által csütörtökön mondott beszéd. Chuck Schumer, akit a legmagasabb rangú zsidó származású választott politikusként emlegetnek, a felsőház ülésén a közel-keleti kétállami megoldásról szóló felszólalásában új választásokat és Benjámin Netanjahu leváltását sürgette, akit akadálynak nevezett.

Szavaira az izraeli kormány tiltakozását fejezte ki, a Szenátus republikánus vezető szenátora, Mitch McConnell pedig képmutatással vádolta politikustársát, és arra hívta fel a figyelmét, hogy egy demokratikusan megválasztott ország vezetőjének eltávolítását sürgette.

Támogatásáról biztosította ugyanakkor a demokrata szenátort Nancy Pelosi, a Kongresszus alsóházának korábbi demokrata elnöke, rangidős demokrata képviselő.

Gázai övezet, 2024. március 18.
A World Central Kitchen (WCK) spanyol segélyszervezet felvételén kirakodják a palesztin lakosságnak szánt első tengeri segélyszállítmányt a Földközi-tenger partján, Gázavárosnál 2024. március 16-án, négy nappal az után, hogy az Open Arms civilszervezet hajója kétszáz tonna alapélelmiszerrel útnak indult a ciprusi Lárnaka kikötőjéből. A WCK helyi partnerekkel együtt 60 közösségi konyhát működtet a Gázai övezetben, ahová a szervezet saját közlése szerint 1500 teherautónyi élelmiszert szállított, és ahol 37 millió adag ételt biztosított a háború októberi kezdete óta.
MTI/AP/World Central Kitchen
A World Central Kitchen (WCK) spanyol segélyszervezet felvételén kirakodják a palesztin lakosságnak szánt első tengeri segélyszállítmányt a Földközi-tenger partján, Gázavárosnál 2024. március 16-án, négy nappal az után, hogy az Open Arms civilszervezet hajója kétszáz tonna alapélelmiszerrel útnak indult a ciprusi Lárnaka kikötőjéből. A WCK helyi partnerekkel együtt 60 közösségi konyhát működtet a Gázai övezetben, ahová a szervezet saját közlése szerint 1500 teherautónyi élelmiszert szállított, és ahol 37 millió adag ételt biztosított a háború októberi kezdete óta. MTI/AP/World Central Kitchen

Joe Biden elnök Chuck Schumer beszédéről azt mondta, hogy "jó beszéd" volt, amely tükrözi sok amerikai aggodalmát. A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby vasárnap a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban azt mondta, hogy az izraeli emberek dolga eldönteni, kit választanak vezetőjüknek.

Benjámin Netanjahu szintén vasárnap a CNN hírtelevízión helytelennek mondta, hogy egy testvéri demokráciában valaki a megválasztott vezetés lecserélését sürgesse, és hozzátette, hogy ez Izrael saját dolga, megállapítva, hogy "Izrael nem egy banánköztársaság".

Az Egyesült Államok rendszeresen arra hívja fel Izrael figyelmét, hogy tegyen többet a gázai civilek védelmében és a humanitárius segélyek bejutása érdekében.

Az izraeli kormány részről már jóváhagyott offenzívát Rafah városban Joe Biden elnök vörös vonalnak nevezte, és közölte, hogy hiteles tervet akarnak látni az ott tartózkodó polgári lakosság védelmére. Egy korábbi interjúban ugyanakkor az amerikai elnök azt is közölte, hogy az Izraelnek nyújtott amerikai katonai támogatás nem fog leállni.

A gázaiakat fenyegető súlyos "élelmiszer-bizonytalanságra" hívta fel a figyelmet kedden Manilában Antony Blinken amerikai külügyminiszter, kiemelve, hogy a helyzet az övezet egész lakosságát érinti, és felszólította Izraelt, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a nélkülözőkhöz eljussanak a humanitárius segélyek.

Blinken a héten Szaúd-Arábiába és Egyiptomba is ellátogat, hogy tárgyalásokat folytasson Izrael és az övezetet ellenőrző Hamász iszlamista terrorszervezet közötti tűzszünetről, illetve a Gázában fogva tartott izraeli túszok szabadon engedéséről. A tárcavezető újabb közel-keleti körútja során emellett megvitatják majd a Gázába küldendő további humanitárius segélyeket, valamint az övezetnek a háború utáni sorsáról is egyeztetnek majd. A gázai fegyveres konfliktus októberi kitörése óta a mostani lesz Blinken hatodik közel-keleti útja.

(A nyitóképen: Az izraeli légicsapások által okozott pusztítás nyomai a Gázai övezetben az amerikai légierő egyik repülőgépéből nézve 2024. március 14-én.)

Címlapról ajánljuk
A hőség hatásai: pótolhatatlan veszteségek, brutális anyagi károk

A hőség hatásai: pótolhatatlan veszteségek, brutális anyagi károk

A 2022-es évhez hasonlóan idén is fennáll a veszélye annak, hogy a forróság akár egy százalékkal csökkentse a hazai GDP-növekedést – mondta az InfoRádióban a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Regős Gábor szerint leghamarabb október-november környékén derülhet ki, hogy az agrárium a harmadik negyedév végéig milyen mértékben járul hozzá a GDP alakulásához.

Orbán Viktor: nem úgy megy, hogy megkérjük az orosz vagy az ukrán elnököt, hogy ne bombázzon

A miniszterelnök péntek reggel hosszabb interjút adott a Kossuth rádiónak. Szerinte akár az év végére "többségbe kerülhet" a Patrióták Európáért pártcsalád, az EP jelenleg harmadik legnagyobb frakcióját adó tömörülés. A béke szerinte nem úgy érhető el, hogy az orosz vagy az ukrán elnököt megkérjük, hogy ne bombázzon.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×