Infostart.hu
eur:
386.79
usd:
332.07
bux:
120651.59
2026. január 14. szerda Bódog
A road signs indicating from 120 to 130 as the speed limit
Nyitókép: Yauheni Kazlou/Getty Images

Változó sebességhatárok az autópályákon

A sebességkorlátozásban nincs egységes szabályozás Európában, van, ahol 100 kilométer/óra a maximum, és van, ahol a végtelen a határ.

Nagyjából ugyanazok az autók közlekednek Európa útjain, az autópályák sebességkorlátozása mégis nagyon változatos a kontinensen. A vezess.hu összeszedte, hogy hol mennyivel száguldhatnak a szabályos autósok.

Németországban közismerten a 13 ezer kilométer hosszúságú úthálózat több, mint fele még ma is sebességkorlátozás nélküli, ahol csak ajánlott a 130 km/órás haladás, de egyáltalán nem jelenti a maximumot. Egy felmérés szerint a korlátozás nélküli autópálya-szakaszokon is mindössze 142 km/óra az autók átlagos sebessége.

Ausztriában egy ideig volt 140 kilométeres korlátozás egyes autópálya-szakaszokon. A pozitív eredménnyel végződött teszt ellenére – bebizonyosodott, hogy 140-es tempóval autózva nem nőtt a balesetek száma és a környezeti terhelés sem – 2020 első negyedévében mégis visszaálltak a 130 km/órás korlátozásra.

Lengyelországban 140 km/órával lehet haladni az autópályán, amiből nagyjából 1800 kilométernyi található az országban. Bulgária szintén bevezette a 140-es korlátozást, igaz, nem mindenhol, hanem csak a megfelelő minőségű, új autópálya-szakaszokon.

Magyarországon jelenleg 130 km/óra a megengedett legnagyobb sebesség az 1880 kilométernyi autópályán. A magyar autópályákon a megengedett legnagyobb sebesség csak 2001 óta 130, korábban 1979-ig 120, 1979 és 1987 között 100, 1987 és 2001 között pedig ismét 120 km/óra volt.

Finnországban 80, 100 és 120 km/óra is lehet az 1000 kilométer körüli autópálya-hálózaton elérhető maximum, amit mindig tábla szabályoz. Franciaországban a 130 mellett van 100 km/órás limit is, ez esőben, rossz látási körülmények között érvényes.

Európai országok közül Litvániának van még egész bonyolult autópályás sebességkorlátozása, ami szerint április 1. és október 31. között 130 km/óra a megengedett legnagyobb sebesség, november 1. és március 31. között pedig 110 km/óra. Ezt még tovább bonyolítják azzal, hogy a két évnél kevesebb gyakorlattal rendelkező vezetők mindkét időszakban legfeljebb 90 km/órával vánszoroghatnak.

Portugália, Norvégia és Ciprus mind a 100-as korlátozás mellett döntött, a maguk 3000, 600 és 250 kilométer körüli sztrádáján.

Egész sok országban 120 km/órás korlátozás van érvényben, ezek Belgium, Írország, Spanyolország, és Svájc.

A legelterjedtebb autópályás sebességkorlátozás a 130 km/óra, ezt, mindenféle bonyolítás nélkül alkalmazzák Ausztria, Csehország, Horvátország, Dánia, Görögország, Olaszország, Románia, Szlovákia és Szlovénia autópályáin.

Címlapról ajánljuk
Asztal köré ül Grönland, Dánia és Amerika – A szakértő szerint a legbonyolultabb a sziget eladása lenne

Asztal köré ül Grönland, Dánia és Amerika – A szakértő szerint a legbonyolultabb a sziget eladása lenne

A Fehér Házban egyeztet Grönland helyzetéről az amerikai, a dán és a grönlandi külügyminiszter, a dán és a grönlandi fél célja, hogy a megbeszéléseket a „tárgyalószobába terelje”, ahol az érintettek közvetlenül, szemtől szemben beszélhetnek egymással. A tárgyalásokról Németh Viktória külpolitikai elemző, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Tényleg a béke elnöke Donald Trump? A válasz sokakat meglephet

Tényleg a béke elnöke Donald Trump? A válasz sokakat meglephet

A 2024-es elnökválasztási kampányban gyakran hangoztatott érv volt republikánus oldalról, hogy Donald Trump egyetlen háborút sem indított első ciklusa alatt, és az amerikaiak erre számíthatnak tőle ezután is. Mi több, a volt ingatlanmágnás úgy állította magát szembe a demokratákkal, hogy azt állította: „Ha Kamala nyer, csak halál és pusztítás vár ránk, mert ő a végtelen háborúk jelöltje. Én vagyok a béke jelöltje.” Mérlegre téve a Trump-adminisztráció első évét, különös figyelemmel Nicolás Maduro venezuelai diktátor bő egy héttel ezelőtti elrablására, viszont jóval árnyaltabb kép rajzolódik ki. Bár egyesek kezdettől fogva kétségbe vonták Trump elszigetelődéspárti, „békegalamb” renoméját, arra a kérdésre, hogy a „béke jelöltjeként” kampányoló Trump miért nem cselekszik a „béke elnökeként” a kritikusai szerint, egy lassan három évtizede azonosított külpolitikai iskola nyújthat válaszokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×