Infostart.hu
eur:
379.06
usd:
319.39
bux:
130202.21
2026. február 13. péntek Ella, Linda
Szíriai férfiak a görög határ mentén fekvő északnyugat-törökországi Edirne városába induló buszok egyike felé tartanak Isztambulban 2020. február 28-án. Törökország úgy döntött, tovább már nem tartóztatja fel sem tengeren, sem szárazföldön az Európába igyekvő menekülteket. A török haderőt előző nap súlyos veszteség érte az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban, ahol szíriai és orosz harci repülőgépek bombázták a Bara és Bilion települések közötti térséget. A légicsapásokban harminchárom török katona meghalt.
Nyitókép: MTI/EPA/Erdem Sahin

Német menekültügyi csúcs: kevés előrelépés, változatlan elégedetlenség

Alig több mint két órát tartott a kancellár és a tizenhat tartományi miniszterelnök Berlinben tartott csúcstalálkozója a menekültválság okozta terhek enyhítéséről.

Hasonló magas szintű egyeztetést legutóbb tavaly novemberben tartottak, azóta azonban jelentősen nőtt a Németországba érkezett menekültek, illetve menedékkérők száma. Friss adatok szerint egyedül januárban több több mint harmincezer menedékkérő érkezett, ami a tartományokat, ezen belül a német városokat és településeket rendkívüli gondok elé állította. Mindennek ellenére a kancellár szerint a menekültpolitika terén jó úton járnak.

Azzal kapcsolatban már a mostani csúcs előtt konszenzus alakult ki az Olaf Scholz vezette koalíciós kormány és a tartományok között, hogy a megoldás egyik fő kulcsa az illegális menedékkérők kitoloncolása lehet, de arról is, hogy fel kell gyorsítani a menedékkérelmek elbírálását, illetve a menekültügyi eljárásokat. Ennek feltétele azonban mindenekelőtt az, hogy a kormány megállapodásra jusson a származási országokkal a menekültek visszafogadásáról.

Noha Nancy Faeser belügyminiszterrel az élen több miniszter igyekezett ez ügyben közvetíteni, erőfeszítéseiket egyelőre nem kísérte siker, mint ahogy azokat sem, hogy a menedékkérelmek elbírálását lehetőség szerint helyezzék át az Európai Unió területén kívül fekvő országokba.

Ezzel kapcsolatban a tartományi miniszterelnökök arra szólították fel a kormányt, június végéig nyújtson tájékoztatást arról hogy ezen a téren milyen eredményre jutott. Napirenden volt a befogadható menekültek számának meghatározása is, az ezzel kapcsolatos szigorítás fő szószólója Szászország miniszterelnöke volt.

A kereszténydemokrata Michael Kretschmer felső határként évi 50-60 ezer menedékkérőt tartott elfogadhatónak.

Stephan Weil, Alsó-Szászország szociáldemokrata miniszterelnöke azonban az indítványt alkotmányjogi szempontokra hivatkozva elutasította. A probléma súlyát jelzi, hogy múlt évben 329 ezren nyújtottak be menedékkérelmet Németországban.

Beszámolók szerint nagyobb konszenzus volt azzal az úgynevezett fizetési kártyával (Bezahlkarte) kapcsolatban, amelynek bevezetéséről a kormány és a tartományok előzetesen az év elején állapodtak meg. A kártyát a menedékkérők állami segélyezésének formájaként vezetnék be. Ez lehetővé teszi, hogy a befogadásra várók a nevükre szóló kártyákra utalt pénzből intézhessék németországi vásárlásaikat, ugyanakkor nem utalhatnak át róla pénzt otthon maradt hozzátartozóiknak, illetve barátaiknak, továbbá nem utolsó sorban embercsempészeknek.

Korábban vita volt egyrészt a tartományok és a kormány, másrészt a koalíció pártjai között is arról, hogy a kártyákra kerülő pénzt a menedékkérők az országon belül milyen vásárlásokra használhatják fel.

A beríni csúcson a tartományi vezetők arra szólították fel a kormányt, hogy tegyen erőfeszítéseket a "Bezahlkarte" minél korábbi parlamenti jóváhagyása érdekében. A korábbi tervek szerint a kártya bevezetését legkésőbb nyárra tervezik.

A találkozót Olaf Scholz kancellár úgy értékelte, hogy Németország "jó úton" jár a menekültpolitikában. Azt azonban elismerte, hogy

nem várható a menedékkérők számának gyors csökkentése.

A kancellár óvatos derűlátását az első elemzések egyáltalán nem erősítették meg. Több résztvevőt idézve egyrészt arra mutattak rá, hogy az alig több mint kétórás csúcstalálkozó a gondok leltárba vételén kívül nem hozott különösebb eredményt. Noha az elfogadott közös nyilatkozat a konszenzusos témákra helyezte a hangsúlyt, egyes elemzők úgy vélekedtek, hogy ennek fő oka a radikális jobboldali AfD párt elleni összefogás volt.

A párt elsősorban az illegális bevándorlás elleni harc hangsúlyozásával a CDU sarkában az ország második legnagyobb támogatottságával rendelkező pártja, és jelentős fölénnyel előzi meg a kormánykoalíció három pártját. Támogatottsága különösen abban a három keletnémet tartományban – Szászországban, Türingiában és Brandenburgban – nagy, amelyekben szeptemberben helyi parlamenti választásokat tartanak.

A német városok, illetve önkormányzatok szövetsége tiltakozott amiatt, hogy képviselőiket nem hívták meg a konferenciára. Ennek jogosságát elemzők szerint igazolja, hogy az önkormányzatok rendkívüli terhekkel néznek szemben a menekültek elszállásolása, illetve ellátása miatt.

Ezt támasztotta alá a Bertelsmann Alapítvány friss, a csúcstalálkozóhoz is időzített tanulmánya. A közvélemény-kutatás szerint

a megkérdezettek 60 százaléka volt azon a véleményen, hogy Németország terhelhetőségének határához érkezett, és nem fogadhat be több menekültet.

Ugyanez az arány 2021-ben 36 százalékos volt. A mostanit megközelítő. de némelyest alacsonyabb elutasítást a 2015-2016-os menekültáradat után 2017- ben mértek, akkor a megkérdezettek 54 százaléka vallotta azt, hogy Németország nem fogadhat be több menekültet.

Címlapról ajánljuk
Sorban álltak az érvek a cukrászdák bevonására az 5+1 akciótervbe

Sorban álltak az érvek a cukrászdák bevonására az 5+1 akciótervbe

Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke az InfoRádióban részletezte: akár bérre, akár gépek megújítására fordíthatják a forrásokat, mindenképpen kulcsfontosságú segítséget kapnak a kormányzattól; vékony a határ, hogy a cukrászda üzemeltetése megtérüljön, de a vásárló távolmaradjon az árakat látva.

„A liberális demokrácia kezdi felzabálni saját magát” – Schiffer András az Arénában

Anti-imperialistaként kutyakötelessége az embernek tiltakozni az ellen, hogyha valaki azt gondolja, egy meghatározó ország elnökeként elrendezheti más országok sorsát, de azzal sem ért egyet, hogy Donald Trumppal ellentétben az európai politikában a döntések nem megszemélyesíthetők. Schiffer András ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő, az LMP alapítója és korábbi társelnöke beszélt erről az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.02.13. péntek, 18:00
Hidasi Judit
japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája
Elromlott a hangulat Amerikában, ismét ütötték a szoftvercégeket, estek a nemesfémek is

Elromlott a hangulat Amerikában, ismét ütötték a szoftvercégeket, estek a nemesfémek is

A japán Nikkei és a dél-koreai Kospi index is új történelmi csúcsra emelkedett ma, a nyitás után pluszba lendültek az európai és az amerikai piacok is. A befektetők elsősorban a vállalati gyorsjelentésekre és a délután megjelenő amerikai makroadatra figyelnek, a heti friss munkanélküli segélykérelmek számáról kapunk mag friss statisztikát. A magyar tőzsdén az OTP és a Magyar Telekom nagyot emelkedett. Estére elromlott a hangulat Amerikában, ismét ütötték a szoftvercégeket, de az aranyat és az ezüstöt is. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×