Infostart.hu
eur:
386.42
usd:
332.47
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k),  Hanke Bruins holland külügyminiszter (j) és Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja (b) az Európai Unió külügyminisztereinek találkozóján az Európai Tanács brüsszeli épületében 2024. február 19-én.
Nyitókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k), Hanke Bruins holland külügyminiszter (j) és Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja (b) az Európai Unió külügyminisztereinek találkozóján Brüsszelben 2024. február 19-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet

Szijjártó Péter: nincs szükségünk amerikai kongresszusi delegációk kioktatására

A kormánynak nincs szüksége arra, hogy amerikai kongresszusi küldöttségek oktassák ki arról, hogy mi történjen Magyarországon, erről ugyanis egyedül a magyar emberek dönthetnek - figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján az amerikai szenátorok magyarországi látogatásával kapcsolatos újságírói kérdésre reagálva közölte: "Olvastam itt az amerikai méltatlankodást, hogy nem fogadtuk őket miniszteri szinten. Azt szeretném kérni, hogy próbáljuk már meg felkutatni a krónikákban, melyik volt az az utolsó magyar parlamenti képviselői delegáció, amit az Egyesült Államokban egy amerikai miniszter fogadott."

Továbbá hangsúlyozta, hogy amikor korábban hasonló delegációkat fogadtak, akkor olyan volt, mintha "beiratkoztunk volna egy államvezetés kurzusra, s a találkozó alatt egy nagyon átfogó kioktatásban volt részünk arról, hogy egyébként hogyan kéne Magyarországot kormányozni".

"Na most a helyzet az, hogy ezt majd a magyar emberek eldöntik, mi meg azt végrehajtjuk. Szerencsére az elmúlt tizennégy évben mi voltunk azok, akik ezt végrehajthattuk, és reméljük, ez egy darabig még így is marad" - fogalmazott.

"És nincs szükségünk arra, hogy amerikai kongresszusi delegációk oktassanak ki minket arról, hogy épp mi történjen Magyarországon vagy mi ne" - tette hozzá.

Majd úgy vélekedett, hogy a döntés helyességét bizonyítja az is, hogy a kongresszusi küldöttség tagjai milyen témákat hoztak fel az előző napi sajtótájékoztatójukon, mert ezek között kevés kétoldalú kérdés volt, jól láthatóan magyar belpolitikai és európai uniós ügyekről szerettek volna tárgyalni, de - mint azt hangsúlyozta - egyik sem tartozik rájuk.

Szijjártó Péter az Európai Bizottság elnökének újrázási szándékával kapcsolatban arról számolt be, hogy Ursula von der Leyen mandátuma alatt a közösség versenyképessége és biztonsági helyzete is drámai mértékben romlott.

"Ha hiszünk abban, hogy a politikában teljesítmény alapján ítélik meg az embert, akkor azt hiszem, Von der Leyen elnök asszony bizonyítványába egy nem túl fényes jegy kerülhet majd bele, amikor lejár ez a terminusa" - közölte.

A miniszter végezetül üdvözölte, hogy Ulf Kristersson svéd kormányfő ellátogat Budapestre, ami szavai szerint segíthet a NATO-csatlakozás ratifikációjában, de ennek végleges dátuma egyelőre ismeretlen.

"A magyar parlamenti képviselők számára ez olyan jel lenne, ami segíthetne a döntéshozatalban, pláne úgy, hogy Svédország miniszterelnöke elment Törökországba a ratifikációs folyamat során, s ezért nem pontosan látom a logikát amögött, hogy oda elment, Magyarországra meg ne jönne el" - mondta.

Illetve a magyar-svéd gazdasági és védelmi együttműködést méltatta, kiemelve, hogy a svéd vállalatok jól érzik magukat hazánkban, a magyar honvédség pedig Gripen vadászrepülőgépeket használ.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×