Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 25. szombat Jakab, Kristóf
Olaf Scholz német kancellár (j) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtóértekezletet tart a berlini kancellári hivatalban 2024. február 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Határidő nélküli katonai támogatást ígért a német kancellár az ukrán elnöknek

Olaf Scholz német kancellár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az erről szóló biztonsági megállapodást Berlinben írta alá. Hasonló egyezmény várja Zelenszkijt Párizsban is.

A Berlinben kötött kétoldalú biztonsági megállapodás hosszú távú német támogatást irányoz elő, amit a német kancellár történelmi lépésként jellemzett. "Németország továbbra is támogatja Ukrajnát az orosz agressziós háború ellen vívott harcában" – fogalmazott a kancellár.

Olaf Scholz szerint a német támogatás addig tart, amíg arra szükség van. Célja az, hogy segítse az ostromlott országot egy korszerű, robusztus hadsereg felépítésében és ennek kapcsán abban, hogy képes legyen az elrettentésre minden jövőbeli támadással szemben.

A kancellár konkrétan 1,13 milliárd eurós kiegészítő katonai segélyről beszélt, amely a többi között 36 harckocsit, 120 ezer tüzérségi lövedéket, két további légvédelmi rendszert, valamint Iris-T típusú rakétákat tartalmaz.

Utalt arra is, hogy Németország eddig 28 milliárd euró összegű kifizetést teljesített vagy ígért Ukrajnának. Mindezzel egyértelművé vált, hogy Németország az Egyesült Államokat követően Ukrajna második legnagyobb katonai támogatója. A biztonsági megállapodásban Németország vállalta azt is, hogy továbbra is részt vesz ukrán katonák kiképzésében.

A kancellár felszólította az amerikai kongresszust, hogy a lehető leggyorsabban nyújtson további támogatást Ukrajnának.

Zelenszkij hangsúlyozta a német támogatás fontosságát, utalva arra, hogy a többi partnertől kapott támogatások csökkentek. Az ukrán elnök hasonló kétoldalú biztonsági megállapodást ír alá Párizsban Emmanuel Macron francia elnökkel. Ezt követően tér vissza Németországba, ahol a müncheni biztonsági konferencia meghívottjaként szombaton mond beszédet.

A berlini sajtókonferencián mind Scholz, mind Zelenszkij élesen bírálta Vlagyimir Putyin elnököt az orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij börtönben bekövetkezett halála miatt. Olaf Scholz szerint Alekszej Navalniij életéveel fizetett bátorságáért. "Most már pontosan tudjuk, hogy milyen rezsim ez. A történtek bizonyítják, hogy Oroszország már nem demokrácia" – fogalmazott a kancellár.

Zelenszkij nyilvánvalónak nevezte, hogy Navalnijt megölték, és a történtekért Putyint tette felelőssé.

Nyilatkozott Navalnij felesége, a müncheni biztonsági konferencia vendégeként Németországban tartózkodó Julija Navalnaja is, követelve Putyin és minden felelős megbüntetését.

Címlapról ajánljuk
Szécsényi Gábor: megállíthatatlan a kínai autóipar, három kulcsdologban is élen járnak

Szécsényi Gábor: megállíthatatlan a kínai autóipar, három kulcsdologban is élen járnak

Az utóbbi években szinte feltartóztathatatlan fejlődésnek indult a kínai autóipar, különösen az elektromos járművek területén jelentős az előretörés. Ennek okairól az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt Szécsényi Gábor, Az Autó című szaklap főszerkesztője, aki szerint kutatásban élen járnak, a gyártásuk olcsóbb, az akkumulátortechnológiában pedig óriásit léptek előre a kínaiak.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tisza-kormány: az egészségügyi rendszernek tanulnia kell a hibákból

Tisza-kormány: az egészségügyi rendszernek tanulnia kell a hibákból

A pénteki nap is eseménydúsan telt a magyar államigazgatásban: a Paks II. Zrt. élére Ságodi Attilát nevezték ki, akitől Kapitány István miniszter a beruházás hatékony, átlátható és biztonságos megvalósítását várja. Az átvilágításokat követően menesztették a Magyar Természettudományi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és az Iparművészeti Múzeum vezetőjét is. Az Amnesty International Magyarország azt kifogásolta, hogy az Országgyűlés a rendelkezésére álló 60 nap helyett már július 27-én megválasztaná az Alkotmánybíróság új tagját. Mindeközben hűtlen kezelés gyanújával nyomozás indult az előző kormány Tisza Párt állítólagos adóemelési terveiről szóló nemzeti konzultációja miatt, miután az ügyészség felülbírálta a rendőrség korábbi elutasító döntését. Cikkünk folyamatosan frissül a kormányzás szombati híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×